Ha meghallunk egy vidám számot a rádióban, hajlamosak vagyunk táncra perdülni, ha ébredés után boldog slágereket hallgatunk, sokkal jobban indul a reggelünk, a szomorú számok ezzel szemben búslakodásra és befelé fordulásra sarkallhatnak. De vajon miért van ránk ekkora hatással a zene? A hangulatunk és a zene, amit hallgatunk szorosan összefügg, a vidám számok boldogabbá, míg a depresszívek szomorúvá tehetnek. Az ilyen hangulatváltozások ráadásul nem csak az érzéseinket, de a percepciónkat – azaz az érzékelésünket – is megváltoztathatják. Másképp látjuk a világot a különböző típusú zenék hatására.
Ha vidámabbak vagyunk, sokkal inkább észrevesszük a vidám embereket, míg ha szomorúak vagyunk, inkább a világ negatív részét engedjük a tudatunkba. Könnyebben felismerjük a boldog embereket, a boldog arcokat, ha mi magunk is boldogabbnak érezzük magunkat, és fordítva. Azt, hogy hogyan érzékeljük környezetünket, nagyrészt az határozza meg, hogy mit gondolunk. Az észlelési feldolgozást azonban nem csak a kognitív folyamataink befolyásolják.
Az érzelmek – és különösen a hangulat – ugyanolyan erős hatással vannak az észlelési feldolgozásra.
A Groningeni Egyetem vizsgálata is ezen az elven alapszik. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a különböző típusú zenék hatására változik-e az emberek érzékelése is.
Cikkünkből kiderül:
- Miként változtatja meg az általunk hallgatott zene az érzékelésünket?
- Erőszakosabbak leszünk-e az agresszív zenéktől?
- Van-e hatalma a zenének az érzéseink fölött?
A vizsgálatban résztvevő diákoknak boldog és szomorú arcokat kellett azonosítaniuk, miközben boldog vagy szomorú zenét hallottak a háttérben. Kiderült, hogy a zene nagy hatással van arra, hogy a résztvevők mit látnak: a zenéhez illő arcokat sokkal pontosabban azonosították, tehát több vidám arcot észleltek, amikor vidám zene szólt, és épp így történt a komor zenével kapcsolatban is. Azon esetekben pedig, amikor nem is mutattak be tényleges arcokat, a megfigyelők jelentős számú „téves riasztást” adtak le, vagyis boldog zene esetén boldog arcot, míg szomorú zene esetén szomorút véltek felfedezni. Az ember hangulata tehát – amit jelen esetben a zene manipulált – közvetlenül is képes megváltoztatni azt, ahogyan a világot érzékeljük.
Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a különböző típusú zenék hallgatása nemcsak más-más hangulatba hozhatja az embereket, de azt is befolyásolhatja, hogy mit veszünk észre. A kutatók úgy vélik, hogy az érzékszervi ingereinkre – tehát a vizsgálat esetében a különböző arckifejezésekre – vonatkozó észlelési döntésünket közvetlenül befolyásolja a lelkiállapotunk.
A zene tehát még a világ érzékelését is megváltoztathatja.
A kutatók szerint az agyunk nemcsak a tapasztalatok, hanem az aktuális hangulatunk alapján is elvárásokat támaszt. Éppen ezért elképzelhető, hogy a világról szerzett tudatos tapasztalataink kevésbé objektívek, mint gondolnánk. Az általunk hallgatott zene ugyanis közvetlenül megváltoztathatja a világ érzékelésének módját.
Mit hallgassak?
Más tanulmányok is vizsgálták, hogy a zene képes-e megváltoztatni a hangulatunkat és az érzékelésünket. Klinikai depresszióra hajlamos egyének szomorú zene hallgatása esetén rosszabbul érezték magukat, ezzel szemben azok, akik nem rendelkeztek ilyen hajlamokkal, arról számoltak be, hogy jobb hangulatba kerültek. Az első eredmény talán nem meglepő, a második viszont annál inkább, azonban ha jobban belegondolunk, a zene hatékony módja lehet az érzelmek kezelésének. Sokféleképpen használhatjuk a szomorú zenéket arra, hogy jobban érezzük magunkat: katarzist élhetünk meg, kapcsolódhatunk másokhoz, vagy épp elgondolkodhatunk azon, hogyan is küzdhetnénk le a nehézségeinket.
A kutatók azonban nem csak a szomorú dalokkal kísérleteztek. Vidám zenék hallgatása után a résztvevők – depresszióra való hajlamtól függetlenül – jobban érezték magukat. Érdemes lehet tehát élnünk a jó hangulatú zenék ilyen típusú hatásával! Sokszor halljuk, hogy ha – akár erőltetetten is, de – mosolygunk, jobb kedvre derülhetünk, ilyen mechanizmusa lehet a vidám slágereknek is. Ha nehéz napunk van, szomorúnak érezzük magunkat, nem csak a mosoly segíthet: talán egy-két boldogító szám is megváltoztathatja a hangulatunkat!
Agresszív zene = erőszakos ember?
De mi a helyzet az erőszakos vagy épp agresszív stílusú vagy tartalmú zenékkel? Bizonyos kutatások szerint az erőszakos zene növelheti az agresszív gondolatokat, vagy épp rábírhat a bűnözésre. Igen nehéz azonban elemezni, hogy a zene képes-e erőszakot szülni. Az ezzel kapcsolatos tanulmányok általában nem kontrollált körülmények között születtek, és vegyes bizonyítékokkal rendelkeznek. Azok az emberek, akik személyiségükből adódóan hajlamosak az erőszakra, valószínűleg jobban is vonzódnak az ilyen típusú zenékhez, akad azonban, aki épp a felgyülemlett erőszakos gondolatait, agresszióját akarja „biztonságos módon” levezetni ezzel.
Nem lehet tehát kijelenteni, hogy mindenki, aki erőszakos zenét hallgat, az agresszív volna.
Egy 2003-as kutatás azt azonban kimutatta, hogy az agresszív zenék agresszív gondolatokat és érzéseket válthatnak ki. Főiskolai hallgatók erőszakos zenék hallgatása után ellenségesebbnek érezték magukat, mint azon társaik, akik nem erőszakos dalt hallgattak. Ezek az ellenséges gondolatok azonban általában rövid életűek. Ha a következő dal szövege nem erőszakos, vagy épp nem erőszakos események történnek, az agresszív dalszövegek hatása megfakul.
Kijelenthetjük tehát, hogy a zene hatással van a hangulatunkra, a hangulatunk pedig arra, ahogyan a világot látjuk.
Zene = hatalom?
Egy zeneszám feleleveníthet régi emlékeket, előhozhat belőlünk rejtett érzelmeket, ezzel is formálva a jelen hangulatunkat. Még a pulzusunkat is befolyásolhatja a hallgatott dal üteme, közös éneklés esetén pedig gyakran szinkronizálódik az emberek légzése, ami szintén pozitív érzelmeket válthat ki.
A különböző dalok összehozhatják az embereket és társadalmi kötelékeket alakíthatnak ki – legyen a cél akár pozitív, akár negatív. A zene falakat dönthet le, de emelhet is, motiválhat és megnyugtathat, cselekvésre ösztönözhet, vagy épp megváltoztathatja az aktuális hangulatunkat.
A zenének hatalma van az érzelmeink felett.
Nem mindegy tehát, hogyan használjuk!
Jolij, J., & Meurs, M. (2011). Music alters visual perception. PloS one, 6(4), e18861. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0018861
Gasper, K., Clore, G. L. (2002). Attending to the Big Picture: Mood and Global Versus Local Processing of Visual Information. Psychological Science, 13(1), 34-40. https://doi.org/10.1111/1467-9280.00406
Garrido, S., Schubert, E. (2015). Moody melodies: Do they cheer us up? A study of the effect of sad music on mood. Psychology of Music, 43(2), 244-261. https://doi.org/10.1177/0305735613501938
Yoon, S., Verona, E., Schlauch, R., Schneider, S., Rottenberg, J. (2020). Why do depressed people prefer sad music? Emotion, 20(4), 613–624. https://doi.org/10.1037/emo0000573
Garrido, S. (2023, September 18). Sad music and depression: Does it help?. The Conversation. https://theconversation.com/sad-music-and-depression-does-it-help-66123
Anderson, C. A., Carnagey, N. L., Eubanks, J. (2003). Exposure to violent media: the effects of songs with violent lyrics on aggressive thoughts and feelings. Journal of personality and social psychology, 84(5), 960–971. https://doi.org/10.1037/0022-3514.84.5.960