„Ha valaki eltöri a karját, mindenki rohan, hogy aláírja a gipszét. De ha azt mondod az embereknek, hogy depressziós vagy, mindenki az ellenkező irányba kezd futni" – mondta Kevin Breel, depresszióval küzdő humorista egy 2013-as TedTalkban. Ha belegondolunk, nincs ez másképp egyéb mentális problémák esetén sem. Félünk tőlük, mivel nem tudjuk, hogyan tehetünk ellenük, miként javíthatunk a már kialakult helyzeten. A koronavírus és a karanténhelyzet nem csak a fizikai, de a lelki egészségünkre is egyaránt negatív hatással van, jelentősen növelte például az emberek körében a szorongás szintjét. Cikkünkben ezért azt a témát járjuk körül, hogyan segíthet a vallás a szorongás megélésében!

A szorongás

Korábbi cikkünkben bővebben is foglalkoztunk a témával, ugyanakkor fontos itt is megemlíteni, hogy a szorongás tárgy nélküli és irracionális félelmet jelent. Noha a Bibliában szorongással nem feltétlenül találkozhatunk, félelemmel ugyanakkor annál gyakrabban. A választott nép az Ószövetségben számos megpróbáltatással szembesült, melyek félelemmel töltötték el őket, de nehézségekből és aggodalmakból bőven kijutott az újszövetségi tanítványoknak is. Elsőre talán azt hinnénk, hogy a Bibliában leggyakrabban előforduló jótanács azzal kapcsolatos, hogy „Ne tedd!”, ezzel ellentétben az Ó- és Újszövetségben egyaránt legtöbbször előforduló tanács az, hogy „Ne félj!”

Ahogy az korábban is említésre került, a szorongással tulajdonképpen azért nehéz foglalkozni, mivel az érzett aggodalomnak nem ismerjük az eredetét. Tim Box szorongásspecialista TedTalk beszédében azt is kiemelte, hogy

a szorongás kezelésében a legnagyobb probléma, hogy úgy tartjuk számon, mint egy betegség, holott a szorongás egy érzelem, amely minden ember életében jelen van, természetesen különböző mértékben.

A szorongással kapcsolatban kialakulhatnak ugyan különböző zavarok, önmagában azonban egy teljesen természetes emberi tapasztalat, amit mindannyian megélünk életünk során. Kiemelendő viszont, hogy a nehéz és kontrollálhatatlan élethelyzetek – mint például a jelenleg megélt világjárvány, a szociális izoláció, a karantén – előhozhatják, illetve felerősíthetik a mentális problémákat. Az első lezárások idején (március-május) számos kutatás indult ennek vizsgálatára, egy több országra kiterjedő felmérés (melyben Magyarország is részt vett) például megállapította, hogy a résztvevők 50,9%-ánál jelentkezett a szorongás valamilyen formája, amiből 10,9%-ban extrém súlyos szorongásról beszélhetünk. Összességében, annak ellenére tehát, hogy a szorongás átélése egy természetes folyamat, a negatív élethelyzetek befolyásolhatják annak megélését. Mivel pedig a szorongás egy negatív érzelem, így próbáljuk elkerülni, próbálunk küzdeni ellene, aminek sokszor az az eredménye, hogy maga a szorongás megélése vált ki belőlünk szorongást.

Tim Box a fent említett beszédében azt is elmondta, hogy noha továbbra is jelen van az életében a szorongás, már nem szenved tőle. Fontos felismerni tehát, hogy a szorongással kapcsolatban nem az a cél, hogy megszabaduljunk tőle (mivel ez nem lehetséges), sokkal inkább az, hogy megtanuljunk együtt élni vele. Épp ezért érdemes megvizsgálni, hogy milyen technikákhoz fordulhatunk segítségért és hogyan támogathat bennünket a vallás ezen az úton.

Mivel a szorongás egy negatív érzelem, így próbálunk küzdeni ellene.

Fizikai egészség

Az első és legfontosabb lépés a mentális egészség felé vezető úton a fizikai jólléttel kezdődik. Pál apostol a Korintusiakhoz írt I. levélben is hangsúlyozta, hogy a test a Szentlélek temploma, így szükséges odafigyelni, hogyan bánunk vele. A jelenlegi helyzetben is fontos tehát ügyelni a testünk állapotára, törekedni a rendszeres testmozgásra, az egészséges étkezésre, szorongás esetén pedig a megfelelő alvásmennyiség és a koffein kerülése is elengedhetetlen, mivel ezek mind kihatással vannak a szorongás erősségére.

Kontroll átadása

Az ember számára az egyik legnagyobb szorongásforrás, ha nem tudja irányítani az életét, ha sok olyan dolog van, amire nem lehet kihatása. A koronavírus ugyanakkor megmutatta számunkra, hogy sok dolog nem rajtunk múlik, sok mindentől megfoszthatnak bennünket (elvesztettük például a fesztelen találkozás lehetőségét, hozzá kellett szoknunk a kijárási korlátozáshoz). Ebben a helyzetben segítséget jelenthet, ha felismerjük a gépezet mögött rejlő erőt, merünk lemondani az irányításról, megpróbálunk a negatívumok helyett a pozitívumokra koncentrálni és alkalmazkodni a kialakult helyzethez. Vallásosként a kontroll átadása talán még könnyebben is mehet, hiszen alapvető meghatározója az ember életének a tudat, hogy egy felsőbb erő hatása mutatkozik meg a történésekben.

Merjünk tehát lemondani az irányításról és csak „úszni az árral”, hiszen most ennek van itt az ideje!

Imádság

Az imádság pozitív hatásaira kitértünk egy korábbi cikkünkben, a szorongás kontextusában ugyanakkor nem hunyhatunk szemet annak nyugtató szerepe felett. Érdemes lehet tehát a szorongással teli helyzetekben az imádság eszközét segítségül hívni. Egy példát hozva: ha tapasztaljuk, hogy nehezen alszunk el, mivel ilyenkor jönnek elő a szorongást okozó gondolatok, próbáljuk ki, hogy ilyenkor valamilyen imádságot mondunk (például imádkozhatjuk a rózsafüzért), ami segít kontrollálni gondolatainkat, a jelenben maradni, és így egyszerűbb lehet az elalvás is. Természetesen ez úgy hangozhat, mintha csak a szorongás miatt kezdenénk el imádkozni, ugyanakkor nem valószínű, hogy Isten zokon veszi, ha ezt a módszert alkalmazzuk megküzdési eszközként.

Az imádság segíthet a nyugalmunk megőrzésében.

Időpontegyeztetés

Pszichológusok által gyakran javasolt módszer a szorongás kordában tartásához, ha az ember kijelöl magának egy időpontot a nap folyamán, amikor rá tud szánni egy bizonyos időt (15-30 perc) a szorongásai megélésére. Amikor pedig napközben jönnek a szorongást keltő gondolatok, nyugodtan jelezhetjük számukra, hogy „találkozunk majd a megbeszélt időpontban”. Ennek a módszernek nagyjából két hét szükséges, mire valóban hatásossá válik, és az ember eljut oda, hogy tényleg félre tudja tenni napközben a problémákat, de érdemes lehet megpróbálkozni vele. Lehet mire az időponthoz jut az óra, már nem is jut eszünkbe a legtöbb dolog, amin korábban aggódtunk, ez pedig azt mutatja, hogy valójában nem is voltak igazán fontosak. Erre az időpontra meghívhatjuk magunkhoz Istent is (vallásunknak megfelelően természetesen), és együtt vizsgálhatjuk meg aggodalmainkat. Ez is segíthet a kontroll átadásban és tudatosíthatjuk általa, hogy nem vagyunk egyedül nehézségeinkben.

Természetesen egyénfüggő, hogy kinek milyen megküzdési mód válik be, a cikkben csupán néhány került felsorolásra, a számtalan szorongásoldó módszer közül, érdemes ugyanakkor foglalkozni a témával, és megkeresni a számunkra leginkább előrevivő technikát, hiszen a szorongás hosszútávon komoly hatást gyakorolhat nemcsak mentális, de fizikai egészségünkre is. A legfontosabb ugyanakkor, hogy ne féljünk szembenézni vele és merjünk hallgatni testünk-lelkünk jelzéseire, hiszen ha megpróbáljuk őket elhallgattatni, egyre hangosabban fognak kiabálni.

Felhasznált irodalom:

A címben szereplő idézet szentírási helye: (Jn 6,20)

Lázáry, J. (2020). A COVID-19 pandémia akut hatásai a pszichés állapotra a járvány első szakaszában. Neuropsychopharmacol Hung, 22(4), 172-177.

Rihmer, Z., Blazsek, P., Hargittay, C., Kalabay, L., & Torzsa, P. (2018). Depresszió, szorongás és az öngyilkos magatartás. Felismerés és ellátás. Lege Artis Medicinae, 28(6-7), 287-292.

Sher, L. (2020). COVID-19, anxiety, sleep disturbances and suicide. Sleep Medicine.

Tang, F., Liang, J., Zhang, H., Kelifa, M. M., He, Q., & Wang, P. (2020). COVID-19 related depression and anxiety among quarantined respondents. Psychology & health, 1-15.

A cikkben említett TedTalk előadások elérhetőek itt és itt.