Pletykálásra születtünk – A pletyka jótékony hatása a mentális egészségre

Mindannyiunkkal előfordult már, hogy olyanokról beszéltünk, akik nem voltak jelen. Egy 2019-ben publikált kutatás szerint megközelítőleg naponta 52 percet töltünk pletykálással, mégis a témáról nyíltan senki sem szeret beszélni. Sokan állítják, hogy nem szokásuk kibeszélni másokat, de valójában ez nagyon is része a mindennapjainknak. Legyen szó munkahelyről, családi összejövetelről vagy baráti társaságról, szinte elkerülhetetlen, hogy másokról szó essen, ez azonban nem mindig rosszindulatú és káros. Cikkünkben a pletyka mentális egészségünkre gyakorolt jótékony hatásait járjuk körül. 

A pletyka mindig is szerves része volt az életünknek, már a kezdetektől fontos szerepet játszott az emberi közösségek fennmaradásában és működésében. Kortól és nemtől függetlenül mindenki szokott pletykálni. A jelenséget gyakran társadalmi tabuként kezeljük, és elutasítjuk negatív konnotációi miatt, mivel sokan úgy vélik, hogy a pletyka rosszindulatú és ártalmas lehet a közösségi kapcsolatokra nézve. 

A pletyka egy folyamatosan változó információhalmazt alakít ki a környezetünkről és mások cselekedeteiről. Bár gyakran előfordul, hogy módosítva, átalakítva jut el hozzánk, ezért bántó híresztelésként, megszólásként azonosítjuk, a kutatók szerint nem minden pletyka rosszindulatú. Tágabb értelemben úgy határozzák meg, mint a jelen nem lévő személyekről folytatott beszélgetést, amely természetes része a kommunikációnak, az információmegosztásnak és a közösségépítésnek.

Cikkünkből kiderül:

• Miért van szükség a pletykára?
• Valóban negatív jelenség lenne a pletyka?
• Milyen pozitív hatása van a pletykának a mentális egészségre?

Az emberek általában nem azért pletykálnak, hogy másokat bántsanak: tanulmányok szerint sokkal inkább őseink túlélését szolgálta. Dunbar elmélete szerint a majmoknál megfigyelhető kurkászáshoz – amely során a majmok eltávolítják egymásról a tetveket és a szennyeződést –  hasonlóan a

mai társadalmakban az információk megosztását és a kötődést segíti elő.

Társadalmunk nagyobb, mint valaha, ez pedig megnehezíti az információk követését. Az ilyen típusú interakciók kulcsszerepet játszanak abban, hogy képesek legyünk fenntartani azokat a közösségeket, amelyekben élünk. 

Általában a pletyka negatív kontextusban jelenik meg, de mint minden jelenségnek, ennek is vannak pozitív aspektusai. Egy 2019. májusi tanulmány szerint

gyakrabban szolgál információmegosztásra, mint mások lejáratására, többször semleges tartalmú, mintsem pozitív vagy negatív.

A kutatás eredményei azt mutatták, hogy a pletyka 85%-ban ártalmatlan csevegés és 15%-ban rosszindulatú. Ha ez valóban így van, milyen pozitív hatásai lehetnek a pletykálásnak?

Segít kapcsolódni másokhoz

Egy szóbeszéd megosztása után gyakran érezzük úgy, hogy közelebb kerültünk beszélgetőpartnerünkhöz. Ennek oka az, hogy a közös információmegosztás gyors módja lehet a kapcsolatteremtésnek, mivel az emberek általában aktívabbak egy beszélgetésben, ha személyes vagy érdekes témáról van szó.  A szervezetünk ilyenkor oxitocint termel – kötődési hormon –, ami hozzájárul a bizalom és a jobb kapcsolatok kialakulásához. Ezáltal csökkentheti a magányosság érzését, ami hozzájárulhat a mentális egészségünk megőrzéséhez.

Növeli az empátiát

Segít jobban megismerni mások életét és megérteni helyzetüket, ezáltal növelve az empátiát irántuk. Ez lehetővé teszi, hogy tanuljunk mások hibáiból és új nézőpontokat ismerhessünk meg, amelyek a későbbiekben számunkra is hasznosak lehetnek. Az emberek gyakran megosztják egymással hasonló élményeiket, ami segít jobban megérteni egymást és érzelmi támogatást nyújtani. Ez segíthet abban, hogy együttérzőbbek legyünk saját és mások problémáival kapcsolatban is.  

Csökkenti a stresszt

A pletykálás nemcsak információcsere, hanem egy szórakoztató tevékenység is, ami segít csökkenteni a stresszt és a szorongást. A már említett oxitocin erősíti a társas kapcsolatokat, miközben a folyamat során szintén

felszabaduló szerotonin javítja a hangulatot, és növeli a szociális támogatást.

Ilyenkor lehetőségünk van kifejezni és megosztani érzéseinket, a bennünket foglalkoztató problémákat, ami hozzájárul a feszültség levezetéséhez. 

A bizalom kérdése

A pletykának erkölcsi motivációja is lehet.

Már őseinknek is segített azonosítani a megbízható és a megbízhatatlan egyéneket, ami elengedhetetlen volt a túlélés szempontjából.

Ez a proszociális pletyka segíti a csoportok közötti együttműködést, és visszatartja a megbízhatatlan viselkedést. Ezen keresztül az emberek jobban megérthetik, kiben bízhatnak és kiben nem.

Bár a pletykálást gyakran negatívnak tartjuk, egyre több kutatás mutatja, hogy ha jól használjuk az információkat, akár hasznos is lehet. Nem az a baj, ha pletykálunk, hanem ha nem megfelelően tesszük azt. Érdemes odafigyelni arra, hogy az információcsere során elkerüljük mások szidalmazását és a hazugságok terjesztését, és inkább a pozitív dolgokra koncentráljunk.