Hogyan ismerhetjük fel időben a manipuláció jeleit? A jelenségnek ezer arca van, és gyakran csak utólag válik világossá, hogy valójában mi is történt velünk. Ebben a cikkben a gázlángozás jellemzőit, az ezzel járó belső küzdelmeket és az áldozatok által átélt szakaszokat vizsgáljuk meg alaposabban.

Képzeljünk el egy fiatal párt, akik látszólag boldognak tűnnek. A férfi sok bókkal, ajándékkal és mesébe illő randevúkkal árasztja el szerelmét, Annát. Viszont idővel Anna szomorúnak és bizonytalannak látszik a férfi mellett. A lány piedesztálra emeli, és legnagyobb támaszának tartja őt, azonban kezd elbizonytalanodni önmagában, céljaiban, és egyre gyakrabban érzi magát értéktelennek, kicsinek és elveszettnek.

A cikkből megismerheted:

  • A gázlángozás taktikáit: a gázlángozó hogyan manipulálhat bennünket.
  • Az áldozatok útját és a bántalmazók típusait: az áldozatok milyen szakaszokon mennek keresztül, és milyen bántalmazói típusokkal találkozhatunk.
  • A manipuláció jeleit: bemutatunk néhány gázlángozó eszközt, hogy könnyebben felismerhessük azokat.

Anna arra kezd panaszkodni, hogy – a fantasztikus ajándékok és bókok mellett – kedvese rendszeresen fejezi ki egyet nem értését és meglepődését vele kapcsolatban. Anna úgy érzi, hogy párja rendszeresen vádolja őt azzal, hogy rosszul emlékszik eseményekre, nem a valóságban él, vagy elfelejt lényeges dolgokat. Ezáltal Annában lassan úrrá lesz a kétség, nem mer kedvese nélkül dönteni vagy bármiben nyilatkozni. Úgy gondolja, hogy csak szerelme ismeri őt igazán, és az őszinteségével csak segíteni akar neki. Viszont a férfi a vitákat egyre gyakrabban zárja ilyen megjegyzésekkel:

  • Látod, most megint túldramatizálod a dolgokat. Kezdek aggódni érted.”
  • „Őrülten viselkedsz, ha ezt folytatod, mindenkit el fogsz veszíteni magad körül.”
  •  „Senki sem szeret téged”
  • „Már megint csak beképzeled a dolgokat, rosszul emlékszel…”
  • „Csak vicceltem, még egy ártalmatlan viccet sem ismersz fel…”

A gázlángozás (angolul gaslighting) egy pszichológiai manipulációs módszer, amely során egy személy vagy csoport szándékosan ébreszt kétséget a másikban és világlátásában.

A gázlángozás célja, hogy az áldozat „őrültnek” és bizonytalannak érezze magát, ezáltal megkérdőjelezve saját tapasztalatait és realitását.

Ez a filmbe illő, rémisztő megtévesztés létező manipulációs eszköz, amelyet az emberek előszeretettel használnak, kiemelten a nárcisztikus, a borderline és az antiszociális személyiségzavarral küzdők. A kifejezés Patrick Hamilton 1938-as Gázláng című színdarabjából ered. A fogalom működését viszont George Cukor 1944-es Gázláng (Gaslight) című filmje népszerűsítette. Paula (Ingrid Bergman) és Gregory (Charles Boyer) történetéből láthatjuk, hogy a férj minden erejével azon van, hogy megrengesse felesége önértékelését, elszigetelje, és elhitesse vele, hogy őrült. A férfi célja az volt, hogy a lány az általa megalkotott valóságban éljen, ezzel megingatva őt saját megéléseiben.

A bántalmazók típusai

A gázlángozás nemcsak párkapcsolatban, hanem szülő–gyerek viszonyban, barátságokban, munkahelyen vagy politikában is előfordulhat. Egy 2024-es tanulmány Stern-t idézve több gázlángozói típust különböztet meg a párkapcsolat kategóriáján belül is. Az író kiemeli a glamour gázlángozó és a jófiú gázlángozó típust, akik nagyon jóindulatúnak tűnnek, gyakran nagyon figyelmesek és hízelgőek. Azt érezzük mellettük, hogy különlegesek vagyunk. Így el sem tudnánk képzelni, hogy bármiben meg akarnának téveszteni bennünket. Ezzel szemben a megfélemlítő gázlángozó már az elejétől fogva agresszívan és kritikusan viselkedik velünk, mély tehetetlenségérzést okozva bennünk.

Min mennek keresztül az áldozatok?

Egy 2024-es tanulmány szerint az áldozatok alapvetően három fő szakaszon mennek át a gázlángozás során:

  • A hitetlenség szakasza: ebben az időszakban az áldozat még küzd, hogy összeegyeztethesse saját nézőpontját a bántalmazóéval.
  • A védekezés szakasza: amikor az áldozat vívódik magában.
  • A depresszió szakasza: amikor az áldozatot annyira elárasztja a bántalmazó, hogy kezdi elhinni vádjait, a teljes tehetetlenséget átélve.

A folyamatnak gyakran része a szerelmi bombázás (love bombing) is.

Egy ilyen kapcsolat gyakran kezdődik elárasztó, szeretetteljes gesztusokkal, ajándékokkal és az elköteleződésre utaló korai jelekkel. Majd ezek mellett vagy után fokozatosan jelenhetnek meg a leértékelésre és irányításra utaló jelek, végül pedig a megtévesztést szolgáló cselekedetek sorozata.

A gázlángozás lehetséges jelei

Egy gázlángozó számos módon hathat ránk, melyek mindegyike zavaró és ártalmas is lehet. Képes hazugságokkal manipulálni bennünket, megkérdőjelezni belső meggyőződéseinket, megtagadni szükségleteinket. Emellett fokozott belső feszültséget és bizonytalanságot érzünk a közelében. Eszközeivel külső és belső káoszt kreál, növelve a tőle való függőséget (Sarkis, 2019).

Mellette szürreálisnak érezhetünk helyzeteket és következtetéseket.

  • Gyakran kérdőjelez meg minket.
  • Kisebb-nagyobb hazugságra derül fény.
  • Gyakran találkozunk vitákban azzal, hogy ő tagadással védekezik és a másik hibáztatásával támad.
  • Mellette sokszor bizonytalanodunk el magunkban, akár a legalapvetőbb tényekben is.
  • Az érzéseinkben is kételkedni kezdünk.
  • Hullámvasúton érezzük magunkat. Időnként támogató magatartást tanúsít, máskor viszont képes bántóan viselkedni velünk.
  • Rettegéssel tölt el a gondolat bennünket, hogy nélküle döntsünk, illetve hogy elveszíthetjük őt.
  • Amikor kényelmetlenné válik számára a helyzet, egyszerűen témát vált.

A gázlángozás egy súlyos és káros manipulációs technika, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagynunk.

Ez a fajta pszichológiai bántalmazás mély nyomokat hagyhat az érintettek életében, ezért fontos, hogy felismerjük a jeleit, és megfelelő segítséget nyújtsunk az áldozatoknak.

Ha úgy érzed, további támogatásra van szükséged, fordulj Terápiás és Tanácsadó Központunk szakembereihez, akik pszichológiai tanácsadás keretein belül segítenek neked a nehézségekkel való megküzdésben és az egyensúly kialakításában.

Sweet. (2019). The Sociology of Gaslighting. American Sociological Review, 84(5); 769 – 981.

Sarkis. Gaslighting. (2019). How to recognise manipulative and emotionally abusive people…and break free. Orion Publishing Co. 1 – 30.

Mukhtar. (2024). Domestic/Intimate Partner Violence, Abuse, and Trauma During COVID-19 Lockdown: Gaslighting, Non-consensual Condom Removal, Grooming, Coercive Control, Power Dynamic, and Sexual Entitlement in Emotional and Psychological Abuse. Journal of Psychosexual Health, 5(4), 198–204.