A szociális szorongás 5 tipikus tünete

Egy nagyszabású nemzetközi kutatás szerint a szociális fóbia vagy szociális szorongás a pszichiátriai megbetegedések 30%-át teszi ki. Ez azt jelenti, hogy mind ismerünk olyan embereket, vagy talán pont mi vagyunk azok, akik szociális szorongással küzdenek. Honnan tudhatjuk, hogy a szociális szorongás tüneteit tapasztaljuk? Cikkünkből kiderül.

A Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve 5. kiadásának (DSM-V) meghatározása alapján a szociális szorongás észrevehető és tartós félelemre utal egy vagy több olyan, szociális (vagy előadói teljesítményt igénylő) helyzettől, amelyben a személy idegen emberek vagy mások lehetséges figyelmének van kitéve. Ilyenkor a személy jellemzően fél attól, hogy viselkedése (vagy a szorongás látható jelei) miatt zavarba jöhet vagy megalázó helyzetbe kerülhet. Ez a szorongás tipikusan olyan helyzetekben jelenik meg, amikor az egyén valamilyen teljesítményt végez mások előtt, pl. előad vagy munkálkodik valamin és közben nézik őt. Ilyenkor majdnem minden esetben azonnali szorongás jelentkezik. Fontos kritérium továbbá, hogy ezek a érzések tartósan vannak jelen, és legalább 6 hónapja állnak fenn. A szociális szorongás öt markáns jelét az alábbiakban részletezzük.

Cikkünkből kiderül:

• Milyen gyakori tünetei vannak a szociális szorongásnak?
• Milyen hatékony tudatos jelenlét alapú technikával csillapítható a szociális szorongás?
• Mit tegyünk, hogy a gyógyulás útjára lépjünk?

1. Túlzott figyelem vetül önmagunkra és viselkedésünkre

Mivel a szociális szorongás gyakran párosul a megszégyenüléstől való félelemmel, így ennek a vélt vagy valós kimenetelnek az elkerülése érdekében igyekszünk különös gondot fordítani viselkedésünkre és megjelenésünkre. Lehetséges, hogy többször elismételjük magunkban, mit akarunk mondani, mielőtt mások előtt kell megszólalni. Próbáljuk elővételezni magunkban, hogy mások mit mondhatnak majd nekünk vagy hogyan reagálhatnak ránk. Ez azonban rendkívül megterhelő számunkra, és küzdelmessé teszi a többiekhez való kapcsolódást is. Nehézséget jelent a szemkontaktus felvétele, valamint őszintén beszélni saját érzéseinkről. Szorongató gondolataink folyamatos zakatolása meggátol abban, hogy magunkat őszintén megmutatva vegyünk részt a kapcsolatban. A fokozott önmegfigyelés a munkánk vagy iskolai teljesítményünk rovására mehet, arról nem is beszélve, hogy a kapcsolataink romlását is eredményezheti.

2. A társas helyzetek kerülése

Habár teljesen normális, hogy feszültséget tapasztalunk, mielőtt sok ember előtt előadunk vagy új személyekkel találkozunk, a szociális szorongással élőkből egy teljesen átlagos társas helyzet is magas szintű szorongást vált ki. Még egy régi baráttal elköltött rövid ebéd is intenzív szorongást eredményezhet. Egy olyan rövid társas interakció, mint például amikor egy munkával kapcsolatos kérdést kell feltenni a kollégának, szintén kiválthatja a nehéz érzéseket.

A szociális szorongással küzdők mindent megtesznek azért, hogy ezeket a helyzeteket elkerüljék, annak érdekében, hogy ne kelljen átélniük a dermesztő szorongást és a lehetséges megszégyenülést. Ez óhatatlanul az élettér beszűküléséhez vezet.

3. A társas interakciók újbóli lejátszása fejben

A harmadik jellemző megnyilvánulása a szociális szorongásnak, hogy a korábbi beszélgetéseket, társas szituációkat újra és újra lepörgetjük gondolatban. Nem ritkán este elalvás előtt az ágyban fekve visszajátsszuk a nap társas eseményeit, és ítélkezünk a saját válaszaink, interakcióink felett. Ha végeztünk, mélyrehatóan kielemezzük azokat az eseteket, amikor saját viselkedésünket kínosnak ítéltük. Mindez a szociális szorongás megnyilvánulása lehet.

4. Emésztési problémák jelentkezése

Ha random helyzetekben hányinger, hascsikarás vagy hasmenés kerülget bennünket, és kizártuk az orvosi eredetű okokat, nagy valószínűséggel a szociális szorongás tünetével találjuk szembe magunkat. Amikor stresszt élünk át, a szervezetünk hormonokat és neurotranszmittereket termel, amelyek negatívan hatnak a bélrendszerünk baktérium-egyensúlyára. Ez puffadást, gázosodást, hányingert és hasmenést okozhat. A hosszan tartó, kezeletlen stressz akár refluxot is okozhat.

5. Túlzott verejtékezés

Verejtékezést általában akkor tapasztalunk, ha intenzív fizikai aktivitást végzünk, vagy ha a magas hőmérséklet miatt melegünk van. Ez a fajta verejték különbözik a stressz esetén fellépő verejtékezéstől. Utóbbi ugyanis összetételében is és a keletkezési mirigyekben is különbözik a normális izzadtságtól. Amikor erőteljes szorongást élünk meg a társas helyzetek kapcsán, és félünk a megszégyenüléstől, a testünk felmelegszik, és önmaga lehűtése érdekében elkezd verejtékezni. Azonban, ha állandóan szorongást tapasztalunk, előfordulhat, hogy folyamatosan izzadunk, ami egy öngerjesztő folyamat lehet a szociális szorongás terén.

Hogyan kezeljük a szociális szorongást?

Annak érdekében, hogy kordában tartsuk a szorongás tüneteit, hatékony módszer lehet a tudatos jelenlét gyakorlása. Létezik egy rendkívül egyszerű, ám annál hatékonyabb technika, amely segíthet kiszabadulni a szorongató gondolatok fogságából.

Ezt a módszert az 5 érzékszerv technikaként ismertetik, és bárhol, bármikor alkalmazható.

Lényege, hogy tudatosan figyeljük meg azokat a dolgokat, amiket az érzékszerveinkkel éppen észlelünk.

• Milyen öt dolgot látunk?
• Milyen négy dolgot tapintunk?
• Milyen három hangot hallunk?
• Milyen két szagot érzünk? 
• Milyen ízt érzünk?

Ezzel a gyakorlattal finoman tágíthatjuk figyelmünket, és levehetjük a fókuszt a szorongást keltő gondolatokról.

Mivel a szociális szorongás nagyon gyakran egy gyermekkori traumatikus élményben vagy más korábbi negatív tapasztalatban gyökerezik, így a hosszú távú kezelésben segítséget jelenthet, ha egy független szakember támogatása mellett feltárjuk az okokat, és a gyógyulás útjára lépünk. Keresd fel Terápiás és tanácsadó központunkat, és hagyd magad mögött a szociális szorongást egy pszichológus segítségével!