Az igaz barátság pszichológiai ajándéka

Július 30-án ünnepeljük a barátság világnapját. A barátságok  – a szerelmi kapcsolatok után – a második legfontosabb kortárs kapcsolatok. Amellett, hogy élvezetesebbé teszik az életet, fontos szerepet játszanak mentális és fizikális egészségünkben is. Azonban néha a krízishelyzetek és a megpróbáltatások eltávolíthatják a barátokat egymástól. Hogyan maradjunk mégis jó barátok a nehéz időszakokban? Mi jelezheti, ha már nem szolgálja egyik fél érdekét sem a barátság? Ilyenkor hogyan érdemes békésen lezárnunk a kapcsolatot? Cikkünkből kiderül.

A szilárd alapokon nyugvó baráti kapcsolatok két oknál fogva is fontosak. Először is, a barátság élvezetesebbé teszi az életet. Megoszthatjuk az élet szépségeit azokkal, akiket szeretünk, ami gazdagíthatja mindennapi élményeinket. Másodszor, a barátaink segítenek áthidalni a nehéz időszakokat. Ha vannak barátaink, akik támogatnak minket a stresszes időkben, az elképzelhetetlenül megterhelő helyzeteket is elviselhetőbbé teheti.

Cikkünkből kiderül:

• Milyen egészségvédő tényezői vannak a barátságoknak?
• Hogyan maradjunk jó barátok még akkor is, ha a kapcsolat válságban szenved?
• Honnan ismerhetjük fel, ha inkább külön utakon érdemes folytatni az életünket, és hogyan érdemes lezárni a kapcsolatot?

Egy 2020-as kutatás, amelyet az American Journal of Psychiatry közölt, megállapította, hogy azok az emberek, akiknek barátaik és közeli bizalmasaik vannak, elégedettebbek az életükkel, és kisebb valószínűséggel szenvednek depresszióban.

Azonban azok körében, akik kevésbé élvezik a társas kapcsolatok nyújtotta örömöt – mert szociálisan izoláltak, magányosak vagy mert rossz minőségű baráti kapcsolataik vannak, fokozott a korai halálozás kockázata, mutat rá Julianne Holt-Lunstad, PhD, a Brigham Young Egyetem pszichológia és idegtudomány professzora, aki társas kapcsolatok agyra és testre gyakorolt hatását kutatja.

A jól működő baráti kapcsolatok nemcsak mentális jóllétünkhöz járulnak hozzá, de fontos egészségvédő szerepük is van. 

Ezt támasztja alá, hogy a National Geographic világjáró újságíró csapata, amikor a hosszú élet titkát kereste, a világon leghosszabb élettartamot megélők körében a közös értékrendre épülő, támogató társas kapcsolatokat találta mint hangsúlyos egészségvédő tényezőt. A Japánban található Okinawában élők sokkal tovább és egészségesebben élnek a Föld többi lakosánál, és ez részben az úgynevezett Moai-oknak köszönhető. A Moai-ok társas támogatást nyújtó kapcsolati védőhálóként funkcionálnak. A hasonló időpontban születő gyermekeket a szüleik egy csoportba rendezik, és ez a négy-öt csecsemő egészen életük végéig összetartó, egymást érzelmileg és akár anyagilag is támogató baráti kört alkot.

A felnőtt barátság – mit tegyek, hogy kielégítő baráti kapcsolataim legyenek?

A gyermekeknek és kamaszoknak egyaránt megvan a maguk sajátos kapcsolati dinamikája, amely a barátságaikat jellemzi – ez megér egy külön cikket is. Azonban felnőttként nem alakulnak ki automatikusan barátságok, hanem erőfeszítést kell tenni értük. Szükség van arra, hogy időt és energiát fordítsunk barátainkra. A rohanó hétköznapok során ez nem mindig könnyű feladat, azonban egy kis tudatossággal megőrizhetjük a számunkra fontos barátságokat, vagy újakat alakíthatunk ki.

Hogyan maradjunk jó társak a nehéz időkben?

Az érett kapcsolat nem tökéletes kapcsolat – ez a barátságokra éppúgy igaz, mint a párkapcsolatokra. 

Habár a minőségi időtöltés nagyban hozzájárul a jólléthez, a barátságokban olykor előfordulhatnak félreértések, konfliktusok is. Lehet, hogy az egyik fél olyan krízist él át, amiért huzamosabb ideig több támogatásra szorul, mint amennyit viszonozni tud a másik számára. Ezek a megpróbáltatások az élet szükségszerű velejárói, azonban nem mindegy, miként kezeljük őket. 

Amikor konfliktusba kerülünk a másikkal, fontos, hogy asszertíven kommunikáljunk egymással, azaz tegyünk énközléseket. A saját érzelmeinkről beszéljünk, ahelyett, hogy a másik tetteit bírálnánk! Az asszertív kommunikáció segíthet abban, hogy könnyebben visszataláljunk egymáshoz, míg a másik felett való ítélkezés inkább az eltávolodást fokozhatja. 

Ne felejtsünk el időnként „becsekkolni” a másiknál. Kérdezzük meg, hogy van a másik és mi foglalkoztatja mostanság. Barbara Greenberg, PhD szerint egy jól működő barátságban kritikus fontosságú, hogy megőrizzük az egymás iránti kíváncsiságunkat. 

Mi jelezheti, ha már nem szolgálja egyik fél érdekét sem a barátság? 

Zele Dorottya, a Mindset Pszichológia Tanácsadóközpont pszichológusa szerint a „baráti kapcsolatok a második legfontosabb kortárs kapcsolatok a felnőtt életben a szerelmi kapcsolatok után. Mindkét típusú kapcsolat „elég jónak” mondható, ha kölcsönös, mély érzelmi intimitáson és elköteleződésen alapulnak. A konfliktusok megjelenése, mint minden emberi kapcsolatban, a barátságban is természetes jelenség, azonban ha azt érezzük, hogy a tisztelet, empátia, az érzelmi elérhetőség, a kapcsolatba fektetett erőforrások egyensúlya, bizalom, a kölcsönös felelősségvállalás, az énhatárok, hatalmi viszonyok sérülnek, akkor nagyon hasonló sérülések keletkezhetnek egy baráti kapcsolatban is, mint egy párkapcsolatban. Ilyenkor, hasonlóan más fontos kapcsolatainkhoz, beindulnak a helyreállítás sokszor tudattalan folyamatai, aminek következtében van, hogy az elcsúszásokat korrigálni tudjuk, de gyakori, hogy az énvédelmi stratégiák még nagyobb távolságot szülnek két korábbi jó barát között.”

Honnan ismerhetjük fel, hogy külön utakon érdemes folytatni az életünket?

A szakértő azt hangsúlyozza, hogy nincsenek aranyszabályok arra vonatkozóan, hogy mikor érdemes megszakítani a barátságot. Szerinte azonban a barátság nagyon érzékeny arra, ha a kapcsolati adok-kapok egyensúlya felborul. „Ha a kapcsolatot tartósan az egyik fél érzelmi igényei uralják le, ha ez a fél elveszti az érzékenységét a másik ember szükségletei iránt, ha megjelenik a feljogosítottság a különleges bánásmódra, vagy a barátunk teljes mértékben elveszti az önállóságát a kapcsolatban, és ezért a kapcsolat egyfajta „használati jelleget” ölt, az hosszú távon kizsigereli a másik fél empátiás raktárait. Bármely kapcsolat rendezésének egyik leghatékonyabb eszköze a kommunikáció.

Ha a sérelmeinket asszertív módon, a saját és a másik határait, szükségleteit, érzelmeit tiszteletben tartva, őszintén fejezzük ki, és ebben a barátunk nem partner, az egy nagyon vészjósló jel.

A kapcsolati egyensúly nem egy statikus mérleg, olykor-olykor előfordul, hogy az egyik fél többet vesz ki a kapcsolati erőforrásokból, mint a másik, a kérdés azonban az, hogy történik-e valamilyen kísérlet az egyensúly visszaállítására, ha az egyik fél jelzi a változás iránti igényét?"

Hogyan zárjuk le békésen a kapcsolatot?

Amennyiben a kapcsolat lezárása mellett döntünk, többféle módozat közül választhatunk, hogyan vetünk véget a barátságnak.

„Van, hogy a békés lezárás egyetlen eszköze a kapcsolat jelzés nélküli teljes felszámolása, bár ez egy nagyon költséges lépés, mivel elveszítjük a lehetőséget arra, hogy a düh, igazságtalanság, fájdalom, szomorúság, magány nehéz érzéseit kifejezzük a másik felé, ezzel lezárást adva egy érzelmileg megterhelő kapcsolatnak” – mutat rá Zele Dorottya.

A pszichológusnő azzal folytatja, hogy az esetek többségében általában van más mód a kapcsolat rendezésére vagy lezárására, de ezt sokszor nem látjuk a feloldódott határok és az eltolódott hatalmi viszonyok miatt. A szakember szerint fontos, hogy elsősorban a saját érzelmi biztonságunkról gondoskodjunk a lezárás kapcsán. „Ha tényleg a kapcsolat lezárása mellett döntünk, segítheti az ezt követő gyászmunkát, ha írunk egy levelet (fiktív vagy valós), melyben kifejezzük a döntéshez vezető nehéz érzelmeket, és elbúcsúzunk a volt baráttól. Segítheti az érzelmek ventilációját a naplóírás is, és ha igyekszünk más, érzelmileg tápláló kapcsolatokban visszatölteni az erőforrásraktárainkat.”