Grincseknek is lehet szép az advent – Mit tehetsz, ha nem szereted a karácsonyt?

Sokak számára a karácsony az év legmeghittebb időszaka – másoknak viszont a legmegterhelőbb. Bár a közösségi média és a reklámok azt sugallhatják, hogy ilyenkor „kötelező” boldognak és tökéletesnek lenni, a valóság ennél jóval összetettebb. Rengetegen élik meg ambivalensen, gondterhelten, sőt, egyenesen nyomasztóan az adventi időszakot. Nem véletlen, hogy ilyenkor bukkan fel leginkább a bennünk élő „Grincs”, vagyis az az énrészünk, ami nehezen kapcsolódik az ünnepi hangulathoz, elutasítja az elvárásokat, és néha legszívesebben elbújna a világ elől.

A Grincs Dr. Seuss 1957-ben írt meséjének (Hogyan lopta el a Grincs a karácsonyt) főszereplője, akinek a karaktere később számos filmben és rajzfilmben is visszaköszönt. Egy különc mesefigura: zöld, szőrös, mogorva, magának való alak, aki egy hegy tetején él magányosan.

Ismertetőjele, hogy nem kedveli az embereket, és különösen utálja a karácsonyt – a fényeket, a zenét, a meghittséget, az örömöt és mindent, ami hozzá tartozik.

Cikkünkből kiderül:

1. Mit jelent a karácsonyi stressz?
2. Milyen gyerekkori negatív tapasztalatok állhatnak a karácsonnyal kapcsolatos ellenérzésünk hátterében?
3. Hogyan kezeljük az ünnepi időszakra vonatkozó elvárásokat?
4. Mit tehetünk, ha nem szeretjük a karácsonyt?

A Grincs a karácsonyellenesség jelképes karakterévé vált, de a mesében ennél jóval többről van szó. A történet Kikfalván játszódik, ahol a lakosok a Grinccsel ellentétben imádják a karácsonyt. Mivel nem bírja tovább elviselni a karácsonyi készülődést, egy nap a Grincs úgy dönt, hogy ellopja a karácsonyt, és mindent, ami hozzá tartozik – az ajándékokat, a díszeket, a karácsonyfákat, és még az ünnepi fogásokat is. Úgy gondolja, hogy ha ellopja az ünnep kellékeit, akkor megszűnik maga az ünnep is. A terve azonban kudarcba fullad: a falubeliek így is boldogan ünnepelnek, hiszen számukra a karácsony nem a díszletekről és a tárgyi ajándékokról, hanem az együttlétről szól.

A Grincs karaktere azt a belső konfliktust testesíti meg, amit sokan átélünk az ünnepek alatt: azt a vágyat, hogy kapcsolódjunk, és azt a félelmet, hogy ez csalódással vagy túlterheltséggel jár. Éppen ezért sokan tudunk azonosulni vele, mert emberi módon reagál arra, amikor az ünnepek túl soknak érződnek.

Miért állunk ellen az ünnepnek?

Pszichológiai szemmel nézve a Grincs nem egy rossz ember, hanem inkább sebezhető. A karácsonyellenessége valójában védekezés, amelyet azért alakított ki, hogy ne kelljen újra sérülnie az emberek társaságában. Bár a Grincs története mese, hasonló érzések sokaknál a valóságban is megjelenhetnek. Nézzük meg, a kutatások szerint miért válhat valaki karácsonykerülővé!

Gyermekkori negatív tapasztalatok

Egy 2024-es kutatás poszttraumás stressz zavarral (PTSD) küzdő személyeket vizsgált. A PTSD egy olyan állapot, amely akkor alakulhat ki, amikor valaki átél vagy szemtanúja egy nagyon megrázó eseménynek – például bántalmazásnak, balesetnek, erőszaknak, elhanyagolásnak, hirtelen veszteségnek stb. A test és az agy nem tudja elengedni ezt a negatív élményt, és még jóval később is úgy reagál bizonyos helyzetekre, mintha a veszély újra megtörténne. A kutatás rámutat arra, hogy:

az érzékszervi ingerek – különösen az illatok, de a fény- és hanghatások is – hozzájárulhatnak a traumás emlékek újraaktiválásához.

A vizsgálat szerint a szaglás kiemelt szerepet játszik a múltbeli események visszaidézésében: egy-egy jellegzetes illat képes flashback-szerűen felidézni a gyerekkori traumákat. Ha ezt a karácsonyra vetítjük, könnyű megérteni, miért lehet az ünnep sokak számára fájdalmas vagy megterhelő.

A karácsonyhoz ugyanis erősen kötődnek jellegzetes ingerek – a fenyő, a sütemények illata, a fényfüzérek, a zene –, amelyek egyesekben nem a meghittséget, hanem a gyermekkori feszült, bizonytalan vagy bántalmazó családi közeget idézik vissza.

Így azok, akik gyermekként az ünnepek alatt nehéz élményeket éltek át, felnőttként gyakran azt érzik, hogy „nem szeretik a karácsonyt”, miközben valójában ezek a szenzoros élmények ébresztenek fel bennük emlékeket. Ágh István költő szavaival élve: „Nem szeretem a karácsonyt, mert mindig a régi karácsonyokra gondolok, s még nem tudtam magamnak másikat teremteni.”

Karácsonyi stressz

Nemcsak a karácsonyi időszak, hanem más ünnepek is magukban hordozzák a stresszt, mert ilyenkor egyszerre érnek minket társadalmi elvárások, családi kötelezettségek, anyagi terhek és a megszokott rutin felborulása.

Egy 1000 fős felmérés (2023) szerint az emberek 63%-a nyilatkozott úgy, hogy az ünnepek stresszesebbek számára, mint az adóbevallási időszak.

A kimerülés érzését az is fokozza, hogy a válaszadók 79%-a úgy élte meg, hogy az ünnepek alatt annyira arra koncentrált, hogy másoknak különleges pillanatokat teremtsen, hogy figyelmen kívül hagyta a saját szükségleteit. Majd 71%-uk meg is bánta, hogy nem szánt több időt a pihenésre és az ünnep élvezetére.

Az adventi időszak pedig különösen hosszú, hiszen négy hétig tart, és bár nem mindenki készül a teljes időszak alatt, a legtöbben mégis több energiát, időt és szervezést fektetnek bele, mint bármely más ünnepbe. Ráadásul közvetlenül utána következik az újév, ami további feladatokkal és elvárásokkal terhelheti az embereket.

Fogyasztói elvárások

A karácsony mára az év egyik legüzletiesebb ünnepévé vált, tele marketingkampányokkal, amelyek a túlzott fogyasztásra ösztönöznek.

A materializmus előtérbe kerülésével az ünnep eredeti szellemisége háttérbe szorult, és a hangsúly a tárgyi javakra és az ajándékvásárlás körüli hajszára tevődött. A társadalmi és családi elvárások, mint például hogy „ajándékot kell venni” vagy „emlékezetes ünnepet kell teremteni”, sokakat kényszerítenek arra, hogy túlzott mértékben költsenek.

Egy kutatásban (2024) a válaszadók 50%-a arról nyilatkozott, hogy úgy érzi, kényszerből költ az ünnepi időszak alatt a családjára, míg 42%-uk szándékosan kerüli a családi összejöveteleket, hogy ne kelljen költenie.

Egy másik kutatás (2024) eredményei alapján az is látható, hogy azok a személyek, akik materialista értékeket vallanak, hajlamosak többet költeni karácsonykor.

Érthető, ha egy ponton megérkezik az érzés, hogy nem lehet tovább tartani a „még több, még szebb, még drágább” fokozását. A folyamatos anyagi megfelelés kényszere könnyen elnyomhatja az ünnep valódi lényegét.

Mit tehetsz, ha nem szereted a karácsonyt?

A korábban említett szempontok segíthetnek megérteni, hogy sokaknál miért alakulhatott ki az az érzés, hogy nem igazán tudnak kapcsolódni a karácsonyhoz. Természetesen mindez egyénenként változó, a lista tovább bővíthető, és az is igaz, hogy nem mindenkinél jelennek meg nehézségként a felsorolt szempontok. Fontos, hogy a karácsonyt nehezen megélők is jól érezzék magukat ebben az időszakban. Ehhez hoztunk néhány tippet – így remélhetőleg ezek segítségével egy kicsit könnyebbé és szerethetőbbé tudják varázsolni önmaguk számára az ünnepet.

1. Indulj el az önismereti úton. Amennyiben észreveszed magadon, hogy ez az érzés minden évben előtör benned a karácsony közeledtével, akkor érdemes elgondolkodnod: ez biztosan nem véletlen. Jelezheti, hogy itt az ideje, hogy elindulj az önismereti úton egy pszichológus támogatásával, és feldolgozd a múlt negatív élményeit – így esélyt teremtesz arra, hogy idővel egy jobb karácsonyi élményt ajándékozz magadnak.
2. Hozz létre új, számodra biztonságos karácsonyi szokásokat. Ha úgy érzed, hogy a családodban megélt ünnepi élmények nem estek igazán jól, vagy másként szeretnéd csinálni, mint ahogy ott láttad, bátran alakíts ki új karácsonyi szokásokat, amelyek valóban rád jellemzőek és feltöltenek.
3. Állíts határokat. A családi összejövetelek tudnak terheltek lenni. Amennyiben egy minimális vágy is él benned arra vonatkozóan, hogy a családoddal töltsd a karácsonyt, az gyakran jobb ötlet, mint a teljes távolmaradás. Fontos azonban, hogy szabj határokat: döntsd el, hogy mennyi időt szánsz az eseményre, és tartsd is magad ehhez.
4. Gondold át a kilépési stratégiát. Amennyiben az eseményt már túl stresszesnek érzed, tervezd meg, mikor és hogyan tudsz kilépni belőle.
5. Válassz társaságot tudatosan. Válaszd azt, ahol valódi biztonságot, elfogadást és szeretetet tapasztalsz.
6. Csökkentsd a stresszt. Szabj meg reális kereteket: mennyi programot vállalsz, mennyi pénzt tudsz költeni, milyen teendőket vagy hajlandó átugrani. A túlterheltség jelentős része abból adódik, hogy mindenre igent mondunk.
7. Engedd el a „tökéletes karácsony” nyomasztó elvárását. Nem kell versenyezni a filmekkel, a közösségi médiában látott tartalmakkal, sem megfelelni az elvárásoknak.

Engedd meg magadnak, hogy elég jó legyen az, ami most belefér.

1. Tartsd meg a mindennapi rutint. Mint ahogy máskor, most is a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, étkezés, pihenés legyen meg.
2. Engedd meg magadnak, hogy mást jelentsen számodra ez az időszak. A karácsony nem csak egyféleképpen élhető meg. Ha számodra ez inkább pihenést, visszavonulást vagy csendet jelent, akkor az is teljesen rendben van.

Legyen ez az ünnep számodra most más, mint az előbbiek.