Ha megvizsgáljuk gondolatainkat, az segíthet abban, hogy önmagunkról és a bennünket körülvevő világról is másképp gondolkodjunk, a mindfulness pedig fontos szerepet tölthet be ebben!
A mentális jóllétnek nincs egyetlen, kőbe vésett definíciója. Használhatjuk ezt a kifejezést többek között arra, ha jól érezzük magunkat, vagy ha úgy érezzük, hogy eredményesen tudunk megküzdeni a mindennapi kihívásokkal.
A jó mentális egészség nem egyenlő azzal, hogy mindig boldogok vagyunk, vagy hogy a bennünket érő események nem gyakorolnak ránk hatást. A mindfulness gyakorlatok azonban segíthetnek bennünket abban, hogy kontrollt szerezzünk elménk felett, és támogassuk vagy elérjük a mentális jóllétet.
Cikkünkből kiderül:
- Gondolataink megváltoztatásához az első lépés azok észlelése.
- Gondolataink nem tények, bátran kérdőjelezzük meg őket, vizsgáljuk meg honnan, miből erednek.
- Kialakult mintázataink megváltoztatása mindennap kihívás elé állít bennünket.
A legtöbben nem gondolkodunk azon, hogy hogyan gondolkodunk. Nem vizsgáljuk meg napi szinten gondolkodási mintázatainkat. Egyszerűen csak teret engedünk gondolataink áramlásának, és hagyjuk, hogy akár teljesen elárasszanak bennünket. Néha gondolataink felemésztenek vagy irányítanak bennünket, feszültté és szorongóvá tehetnek, vagy akár pánikszerű állapotban is tarthatnak.
Amikor ez történik velünk, eltávolodunk a jelen pillanattól, és csak a fejünkben élünk: a múltbéli események hatása vagy a jövőbeli aggodalmak befolyása alatt.
A továbbiakban néhány olyan mindfulness gyakorlatot mutatunk be, melyek segíthetnek abban, hogy kedvesebben bánjunk az elménkkel, és jobban megéljük a jelen pillanatot.
1. Tudatosság – Tartsuk ellenőrzés alatt gondolatainkat!
Észleljük, hogy mikor mit gondolunk, de maradjunk ítélkezésmentesek önmagunkkal és gondolatainkkal szemben. Figyeljük meg azt is, hogy gondolataink milyen testi érzeteket váltanak ki belőlünk. Ez az első és legfontosabb lépés ahhoz, hogy negatív, önkárosító gondolatainknak gátat szabjunk.
2. Kérdőjelezzük meg a gondolatainkat!
Sok gondolatunkat hibás logika jellemzi, félelemből fakadnak, a múlton rágódunk és a jövő miatt aggódunk. Túlzásokba esünk, elhamarkodott következtetéseket vonunk le, és az emlékeinket múltbeli énünk régi szemüvegén keresztül szemléljük. Történeteket gyártunk, mert félünk. Egészen addig, amíg ezek a fajta gondolatok nem válnak alapértelmezetté.
Az ilyen gondolkodás több lesz mint szokás: életszemléletté válik. És előfordulhat az is, hogy éppen ez gátol bennünket abban, hogy teljesen megéljük az életet.
Törjük meg ezt a mintát azzal, hogy megkérdőjelezzük a gondolatainkat! Vizsgáljuk meg, hogy van-e bennük igazság? Állítsuk a gondolatainkat bíróság elé, a gondolatok ugyanis nem tények, csak gondolatok, amelyek jönnek és mennek. Ne ragaszkodjunk hozzájuk, és ne engedjük, hogy olyan súlyossá és negatívvá váljanak, hogy megfojtsanak bennünket.
3. Vegyük észre a visszatérő mintázatokat!
Tegyük fel magunknak az alábbi kérdéseket:
- Fel tudunk ismerni mintázatokat a gondolkodásmódunkban?
- Szoktunk elhamarkodott következtetéseket levonni?
- Küzdünk a mindent vagy semmit gondolkodással?
- Feltételezzük, hogy egy másik személy gondol valamit rólunk, amikor nem így van?
- Milyen körülmények között tesszük ezt?
- Milyen érzések váltják ki ezt a fajta gondolkodást?
- És ami még fontosabb: hogyan nyilvánulnak meg a gondolkodást torzító minták a viselkedésünkben?
A visszatérő mintázatok, valamint az ezekből eredő hátráltató cselekedetek számos módon megnyilvánulhatnak a mindennapi életünkben.
Előfordulhat például, hogy szabotálunk lehetőségeket csak azért, mert azt gondoljuk, hogy nem lennénk képesek rá, odáig azonban el sem jutunk, hogy esélyt adjunk magunknak.
Vagy éppen kérés nélkül próbáljuk megoldani mások problémáit csak azért, mert visszaigazolásra vágyunk, hogy elhiggyük: valóban értékesek vagyunk.
Ahhoz, hogy kedvesebbek lehessünk az elménkkel, előbb szükséges megfigyelnünk és megértenünk, hogyan működünk. Amint rálátunk arra, hogy a gondolataink hogyan befolyásolják tetteinket, lépéseket tehetünk azért, hogy ezeket korrigáljuk.
A fenti három lépés is ebben lehet segítségünkre:
Ha sikerül nyomon követni gondolataink folyamát, rájövünk, hogy a negatív dolgok nem azért történnek az életünkben, mert nem érdemeljük a jót, megértjük, hogy ez egy hibás gondolkodási mintázat. Ezáltal pedig lehetőséget kapunk gondolataink felülírására és cselekedeteink módosítására.
Köztudott, hogy az egészséges étkezés és a rendszeres sporttevékenység segít a testi egészség fenntartásában és javításában, a nehéz munka azonban ott kezdődik, hogy ezt az életmódot fenn is kell tartani. Ugyanez a helyzet a berögzült gondolatok, a torz gondolkodásmód és a téves hiedelmek átalakításával.
Ahhoz, hogy gondolkodási mintázatainkat újraírjuk, naponta szükséges időt szánni a gyakorlásra, napról napra szükséges tenni azért, hogy kedvesebbek tudjunk lenni önmagunkkal és az elménkkel.
