Az elköteleződés – legyen szó akár párkapcsolatról, munkahelyi felelősségvállalásról vagy bármilyen hosszú távú döntésről – sok ember számára félelmetes lehet. Az emberi psziché mélyén rejtőző – sokszor egyáltalán nem tudatos – okok és a társadalmi hatások egyaránt hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az elköteleződés gyakran kihívást jelentsen számunkra. Cikkünkben az elköteleződéstől való félelem mögött álló pszichológiai tényezőket igyekszünk feltárni, és egyúttal tippeket adunk a félelem leküzdéséhez.
Az elköteleződési problémák pszichológiai háttere
A korai családi dinamika
A gyermekkorban kialakult bizonytalan kapcsolatok gyakran vezetnek felnőttkori elköteleződési problémákhoz. A kötődéselmélet nemcsak azt magyarázza, hogy miként alakul ki az ember másokhoz való kapcsolódása, de azt is, hogy ez hogyan befolyásolja az elköteleződési félelmeinket.
A bizonytalan kötődési stílussal rendelkező emberek ugyanis – legyenek akár elkerülő, akár ambivalens kötődésűek – nagyobb valószínűséggel érzik magukat fenyegetve egy hosszú távú kapcsolatnak már a gondolatától is.
Az elkerülő kötődési stílusú emberek gyakran félnek attól, hogy elveszítik az autonómiájukat a kapcsolatban, míg a szorongó-ambivalens kötődésűek aggódhatnak a visszautasítástól, vagy attól, hogy a partnerük elhagyja őket.
Cikkünkből kiderül:
- Mely tényezők állhatnak az elköteleződéstől való félelmeink hátterében?
- Milyen társadalmi tényezők nehezítik az elköteleződést?
- Miként kerekedhetünk felül ezeken a félelmeken?
Félelem a fájdalomtól vagy veszteségtől
Az elköteleződési félelem gyakran összefügg a múltbéli fájdalmas tapasztalatainkkal, a korábbi kapcsolati traumáink vagy negatív élményeink ugyanis mélyen befolyásolhatják az elköteleződés iránti hajlandóságunkat. Azok az emberek, akik csalódást vagy árulást tapasztaltak a korábbi kapcsolataikban, hajlamosabbak lehetnek a bizalmatlanságra és a kapcsolati elköteleződéstől való félelemre. Az ilyen élmények gyakran a kötődési stílusunk megváltozásához is vezethetnek, amely tovább növeli a kapcsolati nehézségeinket.
Az autonómia elvesztésének félelme
Az egészséges kapcsolatokban a szabadság és az intimitás egyensúlyban tartható. Az elköteleződés viszont sok ember esetében az autonómia elvesztésétől való félelmet hívja elő. Az önállóság fontos pszichológiai szükségletünk, amelynek veszélyeztetése szorongást idézhet elő. Ha valaki úgy érzi, hogy az elköteleződés megszünteti a személyes szabadságát, akkor aktívan ellenállhat annak.
Perfekcionizmus és irreális elvárások
A perfekcionizmus szintén jelentős szerepet játszhat az elköteleződéstől való félelemben. Azok az emberek, akik irreális elvárásokat támasztanak önmagukkal vagy a partnerükkel szemben, gyakran halogatják a másik mellett való elköteleződést, mivel félnek attól, hogy a kapcsolat nem fogja elérni az áhított „tökéletességet". Ez a fajta gondolkodás azonban döntésképtelenséghez és kapcsolati elégedetlenséghez vezethet.
Társadalmi és kulturális tényezők
A modern társadalom hatása
A mai társadalomban az individualizmus előtérbe kerülése és a választási lehetőségek folytonos bővülése tovább nehezítik, hogy ki tudjunk tartani a döntéseink mellett, és elköteleződhessünk.
A túl sok választási lehetőség szorongáshoz és döntésképtelenséghez vezethet.
Ilyenkor attól tarthatunk, hogy rossz döntést hozunk, vagy valami jobbat is választhatnánk, de mégis beérjük a kevesebbel.
A média és a romantikus idealizmus
A média gyakran idealizált képet fest a szerelemről és a kapcsolati elköteleződésről. Az irreális elvárások és az „igazi" megtalálásának nyomása sokakat elbizonytalaníthat. Ez a romantikus idealizmus a kapcsolatok instabilitásához és a hosszú távú elköteleződés elkerüléséhez vezethet.
A fiatalabb generációk egyre később vállalják az elköteleződést, mint elődeik. Ez részben gazdasági tényezőknek – például a munkaerőpiaci bizonytalanságnak – köszönhető, de a változó társadalmi normák és a technológiai fejlődés is erőteljesen hozzájárul ehhez a tendenciához.
Hogyan kezeljük az elköteleződési félelmeinket?
Önreflexió és önismeret
Az elköteleződési félelemmel való szembenézés talán első és egyben legfontosabb lépése az önismeretünk fejlesztése. Fontos, hogy megismerjük a múltunkat, hogy feltárjuk, milyen múltbéli események, élmények vagy pszichológiai tényezők befolyásolják a félelmeinket. Ha tudatosan vizsgáljuk életünk ezen területét is, ha megértjük, miért is viselkedünk úgy, ahogy, milyen mintázatokat követünk, akkor könnyebben túl tudunk majd lendülni az elköteleződéstől való félelmeinken is.
Reális elvárások
Az elköteleződési félelmeink leküzdésében nagy segítségünkre lehet, ha reális elvárásokat támasztunk a kapcsolatainkkal, a partnerünkkel és magunkkal szemben is.
A tökéletesség hajszolása helyett a rugalmasság és az elfogadás előtérbe helyezése elősegítheti a bizalom és a biztonság érzésének kialakulását.
Lépésről lépésre
Az elköteleződés nem feltétlenül jelenti azt, hogy egyszerre kell mindent vállalnunk.
Az elköteleződés egy folyamat.
A kisebb lépésekben történő haladás – például a közös célok kitűzése vagy a fokozatos felelősségvállalás – segíthet megszokni az elköteleződés érzését, miközben csökkenti a szorongást.
Terápia és szakmai segítség
Ne féljünk segítséget kérni, ha úgy érezzük, egyedül nem tudjuk megoldani a problémáinkat! A pszichoterápia például hatékony eszköz lehet az elköteleződési félelmeink leküzdésében. A kognitív viselkedésterápia (CBT) segíthet az irracionális gondolataink és hiedelmeink megváltoztatásában, míg a párterápia a kapcsolati problémáink kezelésében nyújthat támogatást. Biztosan megtaláljuk a hozzánk leginkább illő utat és terápiás formát, ha nyitottan és érdeklődően állunk önmagunk fejlesztéséhez!
Az elköteleződéstől való félelem komplex jelenség, amely mély pszichológiai gyökerekkel és erős társadalmi–kulturális hatásokkal rendelkezik. A kötődési stílusunk, a múltbéli traumáink, az autonómiánk megőrzésének igénye és a perfekcionizmus mind-mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy úgy érezzük, nem érdemes hosszú távra elköteleződnünk. A modern társadalmi elvárások és a technológia által kínált választási lehetőségek pedig csak tovább bonyolítják a helyzetünket.
Az elköteleződési félelem leküzdése érdekében az önismeret, a reális elvárások kialakítása és a szakmai segítség igénybevétele kulcsfontosságú lehet. Bár az elköteleződés félelmetesnek tűnhet, a hosszú távú kapcsolatokban és döntésekben rejlő lehetőségek és növekedési potenciál gyakran meghaladja az ezzel járó kockázatokat. Az elköteleződés tehát nem csupán korlát, hanem lehetőség is arra, hogy mélyebb kapcsolatokat alakíthassunk ki, és tartalmasabb életet élhessünk.
Ha úgy érzed, kész vagy elköteleződni az önfejlesztés mellett, jelentkezz egyéni pszichológiai tanácsadásra, vagy párkapcsolati problémák megoldása céljából párterápiára a Mindset pszichológusaihoz!
Bowlby, J. (1969). Attachment and loss: Vol. 1. Attachment.
Mikulincer, M., & Shaver, P. R. (2010). Attachment in adulthood: Structure, dynamics, and change. Guilford Publications.
Levine, A., & Heller, R. (2010). Attached: The new science of adult attachment and how it can help you find--and keep--love. Penguin.
Flett, G. L. (2002). Perfectionism and maladjustment: An overview of theoretical, definitional, and treatment issues. American Psychological Association.
Schwartz, B., & Ward, A. (2004). Doing better but feeling worse: The paradox of choice. Positive psychology in practice, 86-104.
Johnson, S. (2008). Hold me tight: Seven conversations for a lifetime of love. Little, Brown Spark.
Twenge, J. M. (2017). iGen: Why today’s super-connected kids are growing up less rebellious, more tolerant, less happy and completely unprepared for adulthood and what that means for the rest of us. Simon and Schuster.
Beck, J. S. (2012). Cognitive Behavior Therapy: Basics and Beyond.
Brown, B. (2010). The Gifts of Imperfection (Center City, MN. Hazelden Publishing, 2020, 20.