„Hálás vagyok érted!”, Köszönöm neked!", „Jólesett, hogy ezt tetted!" – milyen jó ezeket a mondatokat hallani! De kimondani és megélni is roppant felszabadító érzés! Hálát adni minden élethelyzetben pozitív hatásokkal járhat, nem véletlenül foglalkozik a pozitív pszichológia is rengeteget ezzel a kérdéskörrel. A hála világnapja alkalmából gondolkozunk e téma fontosságáról és szerepéről az életünkben.

A hálát mint fogalmat igen nehéz definiálni, az Amerikai Pszichológiai Társaság úgy írja le, mint egy ajándék vagy épp szerencsés véletlen hatására érzett boldogság. A hála egyszerre érzelem és alkati vonás is, ami tovább nehezíti a pontos megfogalmazását. Hiszen érezhetünk hálát egy adott pillanatban valami vagy valaki iránt, de megélhetjük a hálát hosszabb távon, lehet ez akár egy pozitív jellemvonásunk is.

Cikkünkből kiderül:

  • Miképp fogalmazhatjuk meg a hálát?
  • Milyen pozitív hatásai lehetnek a hálaadásnak az életünkre nézve?
  • Hogyan „terjed" a hála?

Akár hajlamosak vagyunk a hálaadásra, akár csak bizonyos élethelyzetek és szituációk hívják elő bennünk ezt az érzelmet, egyet fontos tudnunk: a hála számos előnnyel jár mind a mentális, mind a fizikai egészségünkre nézve, de akár a szociális kapcsolatainkat tekintve is.

1. A testünk is hálás lesz!

Hálásnak lenni kifizetődő! A hála ugyanis javítja a fizikai egészséget. Nagyobb valószínűséggel gondoskodunk önmagunkról, az egészségünkről, vagy járunk szűrővizsgálatokra, ha képesek vagyunk a hála gyakorlására. Ezek a tevékenységek pedig akár az életünket is meghosszabbíthatják. A hálás emberek ráadásul kevesebb fájdalmat éreznek, és egészségesebbnek tartják magukat.

2. Pszichológiai hatások

A lelki egészségünk szempontjából sem panaszkodhatunk, ha igyekszünk gyakorolni a hálát! Ez ugyanis csökkenti a negatív érzelmek megjelenését, mint például az irigységet, a frusztrációt vagy épp a megbánást.

Ráadásul a hála hatékonyan növeli a boldogságot és csökkenti a depressziót.

3. A hála rezilienssé tesz 

Nem csak a stresszt csökkenti, ha hálásak vagyunk, de a traumák leküzdésében is fontos szerepet játszhat. A kutatások alapján a traumát elszenvedők körében a magasabb hála-szinttel rendelkezők kisebb arányban szenvedtek poszttraumás stressz zavarban.

Annak felismerése tehát, hogy miért lehetünk hálásak – még a nehéz időkben is – növeli a mentális ellenálló képességünket. 

4. Kapcsolatépítő hatás

A hála kimutatása erősítheti a kapcsolatainkat, és segíthet új barátokat szerezni. Ha valamiért hálásak vagyunk, ha valamit megköszönünk egy új ismerősünknek, az nagyobb valószínűséggel törekszik majd a kapcsolat kiépítésére és fenntartására. Mások elismerése tehát egészen új ajtókat nyithat meg számunkra.

5. Fejlődő önértékelés

Az önbecsülés tulajdonképpen önmagunk pozitív értékelése, amely elősegítheti az optimális működésünket. A hála ezt is javíthatja. Sportolókat vizsgálva azt állapították meg, hogy a hála növelte az önbecsülésüket.

6. Kevesebb irigység

A hála csökkenti a társadalmi összehasonlításokat.

A hálás emberek ugyanis képesek értékelni mások teljesítményét, sőt akár örülni is nekik, ahelyett, hogy neheztelnének vagy épp irigykednének. Ezek a negatív érzések ráadásul hatékonyan csökkentik az önbecsülésünket, a hála tehát ilyenformán is védőfaktorként szolgálhat.

7. Aki hálás, nem agresszív

A hála fokozza az empátiát és csökkenti az agressziót.

A hálás emberek hajlamosak proszociális módon viselkedni még akkor is, ha mások nem viselkednek velük kedvesen. Akik hálásabbak, azok több érzékenységgel és empátiával viseltetnek a körülöttük lévők iránt, és kevésbé torolnak meg másokat.

8. Az alvás is pihentetőbb

A hálás emberek jobban alszanak. Az esti elalvás előtti hálanapló vezetése javítja az alvás minőségét. Azzal tehát, hogy hálát gyakorlunk, még a pihenésünk is könnyebbé válhat. Érdemes lehet tehát lefekvéskor visszatekinteni kicsit, reflektálni a napunkra, és néhány dolgot feljegyezni, amiért hálásak lehettünk aznap.  

+1 Dominóeffektus

Ha valaki hálát tapasztal, maga is nagyobb valószínűséggel ismeri el a segítséget, és viszonozza azt később. Azok az emberek, akik hálát fejeznek ki mások irányába, hajlamosabbak arra, hogy a későbbiekben segítséget nyújtsanak a körülöttük élőknek,

ez pedig a társadalom számára is roppant előnyös.

Hálásnak lenni a nehézségek közepette is

A hála segít az életünk pozitív aspektusaira összpontosítani, felismerni, hogy a nehéz helyzetek is az előnyünkre válhatnak, hogy a rossz időszakok is nyújthatnak szép pillanatokat. Reményt ad és elégedettséggel tölt el. Táplálja a kapcsolatainkat: új emberekkel kapcsolódhatunk általa, vagy épp megerősítheti a kötelékeinket a számunkra fontos személyekkel.

Hálásabbnak lenni a jóllét megnövekedett szintjéhez vezethet, a hála ugyanis pozitív kapcsolatban áll a pozitív affektussal, az extraverzióval, a megbocsájtással és az élettel való elégedettséggel, ezzel szemben negatív kapcsolat van közte és a neuroticizmus vagy épp a szerhasználat között. Nem utolsósorban pedig védőfaktorként szolgál a szorongás és a depresszió ellen.

Talán sokszor nehezünkre esik kilátni a mindennapok terhe alól, és a szorongás, a nehézségek közepette a jó dolgokra koncentrálni, de lehet, hogy épp ez a megoldás arra, hogy ki tudjunk mászni a mókuskerékből. Ha megpróbálunk kilépni az adott helyzetből, és kívülről szemlélni a történteket, ha törekszünk arra, hogy meglássuk a jót és kicsit azokra a dolgokra fókuszáljunk, amikért hálásak lehetünk, akkor megtapasztalhatjuk a hála pozitív hatásait. Ezáltal pedig talán egy kicsit könnyebben nézünk majd szembe a ránk váró kihívásokkal.

A hálás hozzáállás kialakítása nagyszerű módja annak, hogy javítsuk az élettel való elégedettségünket.

Néha kicsit fordítsunk a gondolkodásmódunkon, és a hiányokra való koncentrálás helyett összpontosítsunk arra, hogy mi az, amink van. Milyen jó és hasznos tulajdonságokkal, szerető családdal, odafigyelő barátokkal rendelkezünk, milyen szép pillanatban volt részünk a hétvégén, vagy épp milyen jólesett, amikor a boltban az eladó kedvesen szolgált ki minket. Ha pedig már idáig eljutottunk, ne féljünk magunk is kifejezni a hálánkat a másik irányába. A hála sokféleképpen kimutatható: egy „köszönömmel”, egy apró figyelmességgel vagy épp mély beszélgetéssel – rengeteg módon jelezhetjük a másiknak, hogy sokat jelentett nekünk a közelsége vagy a tettei. Legyünk kreatívak, hiszen a hálánk kifejezésével magunk is aktívan alakíthatjuk a körülöttünk lévő világot.

Hill, P. L., Allemand, M., & Roberts, B. W. (2013). Examining the Pathways between Gratitude and Self-Rated Physical Health across Adulthood. Personality and individual differences, 54(1), 92–96. https://doi.org/10.1016/j.paid.2012.08.011

Emmons, R. A. (2008). Gratitude, subjective well-being, and the brain. The science of subjective well-being, 469-489.

Emmons, R. A. (2004). The psychology of gratitude. Oxford University Press.

Kashdan, T. B., Uswatte, G., & Julian, T. (2006). Gratitude and hedonic and eudaimonic well-being in Vietnam war veterans. Behaviour research and therapy, 44(2), 177-199.

Fredrickson, B. L., Tugade, M. M., Waugh, C. E., & Larkin, G. R. (2003). What good are positive emotions in crisis? A prospective study of resilience and emotions following the terrorist attacks on the United States on September 11th, 2001. Journal of personality and social psychology, 84(2), 365.

Williams, L. A., & Bartlett, M. Y. (2015). Warm thanks: gratitude expression facilitates social affiliation in new relationships via perceived warmth. Emotion, 15(1), 1.

Chen, L. H., & Wu, C. H. (2014). Gratitude enhances change in athletes’ self-esteem: The moderating role of trust in coach. Journal of Applied Sport Psychology, 26(3), 349-362.

Dewall, C. N., Lambert, N. M., Pond Jr, R. S., Kashdan, T. B., & Fincham, F. D. (2012). A grateful heart is a nonviolent heart: Cross-sectional, experience sampling, longitudinal, and experimental evidence. Social Psychological and Personality Science, 3(2), 232-240.

Digdon, N., & Koble, A. (2011). Effects of constructive worry, imagery distraction, and gratitude interventions on sleep quality: A pilot trial. Applied Psychology: Health and Well‐Being, 3(2), 193-206.

Wood, A. M., Froh, J. J., & Geraghty, A. W. (2010). Gratitude and well-being: A review and theoretical integration. Clinical Psychology Review, 30(7), 890-905. https://doi.org/10.1016/j.cpr.2010.03.005

Passmore, J., & Oades, L. G. (2016). Positive psychology techniques: Gratitude. The Coaching Psychologist, 12 (1). 34-35. https://doi.org/10.1002/9781119835714.ch50

Emmons, R. A., & Crumpler, C. A. (2000). Gratitude as a human strength: Appraising the evidence. Journal of Social and Clinical Psychology, 19(1), 56-69. https://doi.org/10.1521/jscp.2000.19.1.56

Cregg, D. R., & Cheavens, J. S. (2021). Gratitude interventions: Effective self-help? A meta-analysis of the impact on symptoms of depression and anxiety. Journal of Happiness Studies, 22(1), 413-445. https://doi.org/10.1007/s10902-020-00236-6