3 gondolkodási stratégia a sikeresebb és boldogabb élethez

Döntéseink, kreatív ötleteink és terveink aktívan formálják életünket. Tudatos döntések helyett viszont legtöbbször automatikusan választunk, a hosszú távú céljainkhoz vezető utat sem tervezzük az első két lépésnél tovább, a kreatív alkotás folyamata pedig sokszor küszködéssel telik.

1. Tipp a jó döntésekhez: Bővítsd a „menüt” új opciókkal!

Mindennapjaink során döntési helyzetek sokaságával találkozunk. Vegyünk egy egyszerű példát! Ha azt kérdezik tőled, hogy „McDonald’s vagy KFC?”, akkor a személyes ízlésed alapján könnyen ki tudod választani a számodra kedvezőbb opciót. A tudomány arra a következtetésre jutott, hogy ha előre meghatározott lehetőségek közül kell választanunk, a döntési folyamat hasonlatos ahhoz, mint amikor egy étterem kínálatából rendelünk. 

Legtöbbször viszont bonyolultabb a helyzet annál, mintsem hogy válasszunk A vagy B menü közül. Például ha azt szeretnéd eldönteni, hogy mivel töltsd a szombat estét, rengeteg lehetőség közül választhatsz. Töltheted egyedül vagy a barátaiddal, elmehetsz otthonról, de akár a lakásban is elfoglalhatod magad. Ilyenkor a te feladatod „legyártani” fejben a lehetőségeket, amikből választasz.

Miért hozol rossz döntéseket?

Logikus, hogy ha legtöbb esetben te határozod meg a választási lehetőségeidet, sok múlik azon, hogy milyen lehetőségek jutnak eszedbe. Egy 2021-es tanulmány szerint a megkérdezett alanyok többsége a McDonald’sra gondolt, amikor arra kérték őket, hogy nevezzenek meg egy gyorsétteremláncot. Amikor viszont az volt a feladat, hogy a gyorséttermek listájáról válasszák ki kedvencüket, a legtöbben már nem a McDonald’sot jelölték meg.

Ez alapján kulcsfontosságú, hogy a választás pillanatában mire gondolsz, és lehetséges, hogy egyszerűen azért nem hozol jó döntést, mert adott pillanatban nem a legmegfelelőbb opció jut eszedbe.

Mi jut először eszedbe?

Az égető kérdés már csak az, hogy mi befolyásolja, hogy mire gondolunk a döntés pillanatában. Egy 2020-as kutatás résztvevőinek olyan általános kérdésekre kellett válaszolniuk, mint például: „Hány órát tölt tévézéssel egy személy naponta?” vagy „A középiskolai diákok hány százaléka puskázik a vizsgákon?” A résztvevőket három csoportra osztották. Az első csoport azt az utasítást kapta, hogy azt a számadatot adja meg, amire először gondol. A második csoportnak az ideális számadatot kellett meghatároznia, míg a harmadik csoport azt az instrukciót kapta, hogy az átlagot tippelje meg. A kutatás rávilágított, hogy az első csoport tagjainak válasza (akiknek az először eszükbe jutó adatot kellett közölniük) a második és harmadik csoport válaszainak (vagyis az ideális és átlagos számadatoknak) az ötvözete volt. 

A kutatók tehát arra a következtetésre jutottak, hogy:

ami először eszünkbe jut, az az általános és a jó dolgok kombinációja.

Abban semmi meglepő nincs, hogy hamarabb eszünkbe jutnak azok a dolgok, amikről többet hallunk, amik közismertek vagy elterjedtek. Bizonyítást nyert viszont az is, hogy az értékes dolgokra is élesebben emlékszünk. Ez arra a tendenciára mutat rá, hogy előnyben részesítjük azokat a dolgokat, amelyekhez pozitív élmények kötnek, hogy a későbbiekben könnyebben visszakereshessük őket. Ugyanakkor megmagyarázza azt is, hogy miért vagyunk kevésbé kísérletező hajlamúak, ha választásról van szó, és miért ragaszkodunk a jól bevált „recepthez”.

Hogyan hozz jobb döntést?

Előfordulhat, hogy nem szeretnél különösebb erőfeszítést tenni egy döntési helyzetben, hogy minden lehetséges opciót feltérképezz. Ez esetben az „általánosan jó” választás (vagyis az általános és az ideális választás keresztmetszete) is elégséges lehet. De ha következetesen arra hagyatkozol, ami először eszedbe jut, és nem vizsgálod meg szélesebb spektrumon a lehetőségeidet, akkor a legjobb élményektől foszthatod meg magad. Ugyanez vonatkozik arra is, ha mindig visszatérően ugyanazt választod.

A döntéseid teljesebb és boldogabb élethez vezethetnek. Ezért – amikor csak teheted – tágítsd a lehetőségeid körét, és győződj meg róla, hogy a lehető legjobbat választod!

2. Tipp a hatékony tervezéshez: Gondolkodj visszafelé!

Ellentmondásnak tűnik, de igaz: a hatékony előre tervezés kulcsa a hátrafelé gondolkodás. Legtöbbünknek vannak hosszú távú céljai, de általában homályosak az elképzeléseink arról, hogy mit kell tennünk a megvalósításukhoz. Ha végig is gondoljuk, ritkán jutunk el az olyan mélységű tervezésig, ahol lépésről lépésre, konkrétan látjuk a cél megvalósításának lépcsőfokait. Pedig ez a leghatékonyabb módja a hosszú távú tervezésnek, és még célravezetőbb, ha nem a startvonaltól indulunk, hanem magától a céltól fejtjük vissza a lépéseket.

A győztes gondolkodás

A 21 nevű játék rávilágít a visszafelé gondolkodás hatékonyságára. A játék lényege, hogy 0-ról indulva a két játékos körönként 1-gyel, 2-vel vagy 3-mal növeli az összeget. A játék akkor ér véget, amikor a hozzáadott számok összege eléri vagy meghaladja a 21-et, és a végső lépésre kényszerített játékos veszít.

Meglepően hangozhat, de a győztes stratégia felépítéséhez elég egy kulcslépés. Ha te vagy az a játékos, aki eléri a 20-at, akkor győztél, hiszen a másik játékos a körében elkerülhetetlenül eléri vagy meghaladja a 21-et. Még egy lépést hátratekintve láthatod: ahhoz, hogy biztosan te légy az, aki eléri a 20-at, előbb a 16-os elérését kell megcéloznod (mert így a másik által elérhető pontok maximuma a 19), és így tovább. Kirajzolódik előtted, hogy a győzelem érdekében minden lépéssel a 4-es szám többszörösét kell elérned, így garantáltan te leszel az, aki a 20-ra is elsőként „lecsap”.

Haladj visszafelé, majd törj előre

A visszafelé következtetés nem egyszerű, hiszen elemző gondolkodást igényel, hogy különböző időpontokban elképzeljük a helyzetünket. A gyakorlat azt mutatja, hogy az elemző gondolkodást rutinszerűen használók (pl. sakkjátékosok) körében népszerű módszer, a legtöbb laikus viszont vagy nem ismeri eléggé, vagy nem motivált az alkalmazásában. 

Pedig a visszafelé gondolkodás nemcsak a játékokban, hanem a hétköznapi életben is komoly lépéselőnyt jelenthet számodra.

Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy az eredményt alapul véve araszolj visszafelé az időben, amíg – a fő mérföldkövek érintésével – eljutsz a kiindulóponthoz. A visszafelé gondolkodás módszere átláthatóvá teszi a cél megvalósításának folyamatát, és perspektívába helyezi a döntéseidet, amelyek egymáshoz szorosan kapcsolódó, logikus láncszemekként vezetnek a célig.

Jó példa erre, amikor a Jóbarátok sorozat Rachelje a 30. születésnapján azon gondolkodik, hogyan érhetné el célját, hogy három gyerek anyja legyen. Visszafelé gondolkodva arra következtet, hogy első gyermekét 35 éves koráig kellene megszülnie, ami azt jelenti, hogy 34 éves koráig teherbe kell esnie. Mivel a házasságot előfeltételnek tartja a gyermekvállaláshoz, és legalább egy évet szeretne házasként eltölteni, mielőtt teherbe esne, 33 éves koráig kellene férjhez mennie. Feltéve, hogy 1,5 év szükséges ahhoz, hogy igazán megismerje választottját, és 1,5 évig tart, amíg megtervezi az esküvőt, végül arra a következtetésre jut, hogy éppen most, 30 évesen van itt az ideje, hogy találkozzon leendő férjével. Néhány órával később szakít a párjával, Taggel, aki hat évvel fiatalabb, és nem áll készen ilyen típusú elköteleződésre.

Rachel példája is mutatja, hogyan használhatunk referenciapontként egy jövőbeli célt ahhoz, hogy eljussunk a legmegfelelőbb stratégiához a jelenben. Természetesen az élet nem mindig a várakozásainknak megfelelően alakul, és felülírhatja terveinket, ahogy ez a sorozatban is történt.

3. Tipp a kreatív ötletekhez: Gondolkodj ellentétekben!

A kreativitás olyan alkotófolyamat, amely során újszerű és értékes tartalmat hozunk létre. Az újszerűség lehet egy rendhagyó ötlet vagy egyedi megközelítés hozadéka. Értékessé pedig attól válhat, ha hasznos, valamilyen szempontból előremutató, vagy művészileg gyönyörködtet. Kreativitás nélkül nem létezne emberi civilizáció, hiszen a tudományos felfedezések, technikai vívmányok és művészeti remekművek epicentrumában mind egy-egy kreatív ötlet áll.

A Janus-módszer

A kreativitást serkentő technikák sokaságából kiemelkedik a Janus-módszer. Ez Janusról, a kétarcú római istenségről kapta a nevét, akinek arcai homlokegyenest ellentétes irányba néznek, így egyszerre kémleli a kezdetet és a véget, a múltat és a jövőt. Ennek megfelelően a módszer ellentétes vagy egymásnak ellentmondó fogalmak, képek vagy nézetek egymás mellé rendelését és együttes továbbgondolását jelenti, ami új koncepciók megalkotásához vezet.

Annak ellenére, hogy ez elsőre teljesen logikátlanul hangozhat, az alkotók tudatosan alkalmazzák a módszert a kreativitásuk fokozására. Einstein például a relativitáselmélet kidolgozásának legboldogabb pillanataként írta le, amikor a háztetőről lezuhanó embert egyszerre képzelte el nyugalomban és mozgásban lévőként.

A Janus-módszer lényege tehát, hogy egyidejűleg érvényesnek tekintünk egy állítást (tézis), és annak ellentétét (antitézis) is. Egyik sem írja felül a másikat, vagyis a korábban elfogadott meggyőződés ugyanúgy érvényes marad, miközben az ellentétes elképzeléssel kölcsönhatásba lép.

Az ellentétek találkozása felborítja a status quót, az eddig elfogadott gondolatrendszerek átrendeződhetnek, megszakadhatnak vagy megsemmisülhetnek, ami különös, újszerű mintázatok születéséhez vezet. 

Hogyan alkalmazd a Janus-módszert?

Ha szeretnéd kipróbálni ezt a technikát, 4 fő fázison kell keresztülhaladnod:

1. Találd meg az alkotáshoz szükséges motivációt!
2. Légy elég bátor ahhoz, hogy elszakadj az elfogadott fogalmaktól és megszokott eljárásoktól!
3. Találd meg az alapgondolatod minden lehetséges antitézisét! 
4. Alkoss!

Fontos, hogy ne egyszerű ellentétpárokban gondolkodj (pl. fekete–fehér), hanem játssz az ellentétekkel! Ahelyett, hogy „hivatalos” és helytálló antonimákat keresnél, terjeszd ki a látószöged minden lehetséges opcióra, ami valamiképpen ellentmond a kiinduló nézetednek, majd vizsgáld meg, hogy miként hatnak egymásra!