Az elmélyülés művészete – Miért olyan nehéz manapság átadni magunkat a flow-élménynek?

Mikor merültünk el utoljára egy tevékenységben úgy igazán? Azok közé az emberek közé tartozunk, akik egyik feladattól a másikig rohannak, és ritkán jut idejük leülni egy pillanatra, nemhogy kikapcsolódni?

Néha az idő és tér megszűnik körülöttünk létezni, és mire feleszmélünk, órák teltek el. Az időtlenség és tér nélküliség a flow-élmény két jellemző tulajdonsága, egy olyan állapoté, ami teljes elmerüléssel, valamint nagymértékű örömmel és elégedettségérzéssel írható le. Társadalmunk megszállottja a teljesítménynek, talán éppen ezért (is) nyert teret az elmúlt években egyre inkább az önszeretet, öngondoskodás, boldogság, és ezekhez kapcsolódóan a flow kérdése.

Cikkünkből kiderül:

1. A flow gyakoribb átélése védelmet nyújthat a kiégéssel szemben.
2. A kiégés és a stressz a flow ellen dolgozik.
3. A multitasking közben érzett hatékonyság megtévesztő lehet; érdemes figyelembe venni a feladat minőségét is.

Egy egyre népszerűbbé váló pszichológiai jelenség

A Csíkszentmihályi Mihály nevéhez köthető flow-élmény a pozitív pszichológia egy igen fontos fogalma, ami egyre inkább beépül a köztudatba. Ennek talán részben az lehet az oka, hogy mindennapjainkban a nagy sietség, állandó rohanás és teendők nem éppen teremtenek megfelelő körülményeket a flow-hoz. A flow-élmény átélése során kizárjuk a külvilágot, és teljes figyelmünket az előttünk lévő feladatra fordítjuk, ami nagymértékű elégedettséget és örömet okoz számunkra. A figyelem fókuszálását ilyenkor erőfeszítés nélkülinek érezzük. A motiváció belülről fakad, nincsen semmilyen külső kényszerítő körülmény.

A feladat, amelyben elmélyülünk, pont megfelelő mértékű kihívást jelent számunkra: se nem túl könnyű, se nem túl nehéz, összhangban van a képességeinkkel.

Flow-élmény átélése közben megváltozik az idő érzékelése, kontrollérzetünk nő, az éntudatosság csökken, aggodalmaink pedig a háttérbe szorulnak. Átélhetjük a legkülönfélébb tevékenységek során, legyen szó hobbiról, sportról, munkáról vagy házimunkáról. A flow gyakran javítja a teljesítményt.

A flow-élmény mint védőfaktor

A flow átélése védőfaktorként is szolgálhat. Egy kutatásban a flow-élményt a kiégéssel kapcsolatban vizsgálták. A kiégés egyre gyakoribb probléma napjainkban, és összefügg a munkahelyen átélt nagymértékű stresszel. Tünetei közé tartozik a kimerültség, az energiahiány érzete, különböző pszichoszomatikus tünetek, a munkát érintő negatív érzelmek, a szakmai énhatékonyság csökkenése. Mindez hosszú távon olyan negatív következményekhez vezethet, mint a különböző szív- és érrendszeri betegségek, az élettel való elégedetlenség, a depresszió és az öngyilkos gondolatok.

A kutatók kétirányú kapcsolatot találtak a flow és a kiégés között.

A flow-élmény átélése védelmet nyújt a kiégés tüneteivel szemben, a kiégés tüneteinek jelenléte pedig megakadályozhatja, hogy igazán elmélyüljünk és örömet leljünk egy tevékenységben.

A kiégés mellett a stressz is a flow ellensége. Napjainkban a kutatások a pszichológiai mellett már a fiziológiai hatásokkal is foglalkoznak. Nem meglepő módon az eredmények szerint a nagy mennyiségű kortizol jelenléte és a flow között negatív kapcsolat áll fenn. Jellemzően a kiégés és a flow pont ellentétes hatásokkal függenek össze: előbbivel a negatív érzelmek, mentális és fizikai betegségek, utóbbival viszont a pozitív érzelmek, valamint a mentális jóllét és egészség.

Modern társadalom és multitasking – a flow ellenségei?

A multitasking szintén ismert fogalom; azt jelenti, hogy több feladatot végzünk párhuzamosan, és ezek között folyamatosan váltunk. Ott van a mindennapokban, az iskolákban, a munkahelyeken. Sokszor a munkánk természetéből fakadóan kell egyszerre sok dologra figyelnünk, vagy előfordul, hogy kollégák és újabb és újabb feladatok szakítanak minket félbe, amikor éppen valamiben elmélyülnénk. Gyakran tekintenek a multitaskingre alkalmazkodásként, a munkahelyi stresszel való megküzdésként, és a tennivalók hatékony felosztására szolgáló módszerként. Az emberek általában hatékonyságérzésről számolnak be multitasking közben.

A hatékonyságot és a multitaskingból fakadó hatékonyságérzést azonban számos kutató megkérdőjelezi – utóbbi jelenségnek már nevet is adtak: a multitasking mítosza vagy paradoxona.

Amikor kutatásokban a multitasking hatását a szubjektív teljesítménnyel kapcsolatban vizsgálják, gyakran pozitív, míg az objektív teljesítménnyel kapcsolatban negatív korrelációt találnak, amit a téves hatékonyságérzés magyarázhat. Az is számít azonban, hogy a teljesítmény mely dimenzióját vizsgáljuk. A közepes mértékű multitasking javíthat a termelékenységen, a nagymértékű multitasking azonban a precizitás ellensége.

A multitasking kevesebb flow-élménnyel jár. A flow elmélyült figyelmet, világos célokat és erős belső motivációt kíván. Multitasking során az embereknek folyamatosan észben kell tartaniuk, milyen feladatokat kell még elvégezniük, melyik feladatnál hol tartottak stb., ami külön kognitív erőfeszítést igényel. A feladatok közötti váltások megszakítják a flow-ban tapasztalt gördülékenységet és folyamatosságot. A feladatokkal való zsonglőrködés eredménye az is, hogy az emberek azokat nem tekintik kihívásnak vagy fejlődési lehetőségnek, ami szintén a flow egyik fontos ismérve. Ráadásul a befejezetlen feladatok gyakran stresszt okoznak – Peifer és munkatársai szerint – a kielégítetlen célok okozta betolakodó gondolatok és a kognitív erőforrások hiánya miatt.

Flow-élmény a mindennapokban

Hogyan tapasztalhatjuk meg gyakrabban a flow-élményt?

1. Találjuk meg a számunkra örömet okozó tevékenységeket! Életkörülményeinktől függően könnyebb vagy nehezebb lehet időt találni a kikapcsolódásra. Milyen hobbijaink vannak, milyen tevékenységekben tudunk elmerülni, amelyek próbára teszik és fejlesztik a képességeinket? Milyen gyakran szánunk időt rájuk?
2. Gondoljuk át , hogy miben vagyunk igazán jók! Mi az, amit mi természetesnek tartunk, de már kaptunk érte dicséretet? A képességeink kiaknázása közben megnő az énhatékonyság érzése, magabiztosabbak vagyunk, ezáltal nagyobb valószínűséggel élhetünk át flow-t.
3. Tegyük félre a kütyüket, és csökkentsük az online töltött időt! A médiahasználat kizökkent minket bármilyen feladatból; a tervezett néhány perces böngészésből könnyen válik többórás, sehova sem vezető görgetés, és előfordulhat, hogy később sem térünk vissza az adott feladathoz. Ha szükségünk van digitális eszközökre a feladat elvégzéséhez, álljuk meg, hogy olyan oldalakat vagy alkalmazásokat nyissunk meg, amelyekre nincs szükségünk, és kapcsoljuk ki az értesítéseket.
4. Kezeljük a stresszt! A megfelelő mennyiségű stressz pozitív hatású is lehet, túlzott mértékben azonban kiégéshez, szorongáshoz vezethet. Számos módszer létezik a stressz hatékony kezelésére és csökkentésére. A meditáció, a progresszív relaxáció és a mindfulness mind-mind egyszerű módszerek, amelyeknek hosszú távon számos pozitív hatása van, és napi néhány percnél nem igényelnek több időbefektetést.
5. Gondolkodjunk el, vajon túl sokat vállalunk-e a mindennapokban! Ha nagymértékű stresszt élünk át, és ennek forrása elsősorban feladataink mennyisége, különböző időmenedzsment módszerekkel könnyebben kezelhetjük a tennivalókat.

Ahogy láthattuk, a legkülönbözőbb tevékenységek közben is átélhetünk flow-élményt. A flow feltétele, hogy az adott tevékenység ne legyen túl könnyű vagy túl nehéz, hanem valahol középen helyezkedjen el, jelentsen kihívást és fejlődési lehetőséget, legyünk motiváltak, és képesek legyünk elmélyülni benne. Ezt megakadályozhatja a stressz, a kiégés és a multitasking, így a flow megtapasztalása különösen nehéz lehet napjainkban. A flow átélésében segít, ha kezeljük a stresszt, megtanulunk jelen lenni, kiiktatjuk a zavaró tényezőket, és megtaláljuk, mely tevékenységek okoznak igazi örömet számunkra.