Mentálhigiénés krízis Magyarországon – Az egészségpszichológia lehetőségei

Legtöbbször már csak a betegség megjelenése után fordulunk orvoshoz, a megelőzésre jóval kisebb hangsúlyt fektetünk. Az egészség ugyanakkor jóval többet jelent a betegség hiányánál. Cikkünkkel az egészségmegőrzéshez nyújtunk támpontokat.

Mentális egészségünk hanyatlása

A mentális betegségek Európa egyik legnagyobb kihívását jelentik, a lakosság több mint egyharmada szenved a mentális zavarok legalább egyikében. A magyar lakosság lelki–mentális állapota nemzetközi viszonylatban is igen kedvezőtlen, jóval alatta marad a gazdasági helyzethez viszonyítva elvárhatónak.

A népesség jelentős részénél hiányzik a mindennapi kihívásokkal való lelki megküzdés (coping) képessége, és alacsony szintű a lelki ellenállás (reziliencia) készsége is. 

Az Ipsos nemzetközi közvélemény-kutató által, a Reuters megbízásából 24 országban, 18 ezer ember megkérdezésén alapuló felmérés szerint a magyar az egyik legpesszimistább nemzet. A 65 év fölötti népesség körében a befejezett öngyilkosságokat illetően világviszonylatban a vezető helyen áll Magyarország.

A koronavírus-járvány további nehézségeket gördített a mentális problémák megfelelő kezelése elé, hiszen a COVID-19 járvány világszerte az országok 93 százalékában megzavarta vagy teljesen leállította a mentálhigiénés szolgáltatásokat. Mindez pedig nemcsak a járvány ideje alatt, de hosszú távon is hatást gyakorolt a mentális jóllétünkre.

Cikkünkből kiderül:

• Mára elavulttá vált az egészség egyenlő a betegség hiányával nézet.
• Fizikai és mentális egészségünk kölcsönösen is hat egymásra.
• Számos lehetőségünk van, hogy mi magunk is tegyünk mentális és fizikai egészségünk fenntartásáért!

Az egészségpszichológia lehetőségei

Horváth-Váradi Lívia pszichológust, a Mindset Tanácsadó Központ munkatársát arról kérdeztük, hogyan segít az egészségpszichológia a mentális és fizikai egészség megőrzésében és helyreállításában:

„Az egészség fogalmának hosszú ideig tartó, leegyszerűsítő megközelítése – miszerint az egészség a betegség hiányát jelenti – mára jelentős átalakuláson ment keresztül.

Napjainkban az egészséget holisztikus szemléletben értelmezzük, amely magában foglalja a testi, szellemi és lelki kibontakozás lehetőségét is.

Az egészség ezen definíció szerint tehát nem egyenlő pusztán a betegség hiányával, hanem egy olyan állapotot jelent, melynek fizikai, kulturális, pszichoszociális, gazdasági és lelki vonatkozásai vannak. Ez a megközelítés szorosan összefügg a pszichológia lehetőségeivel, hiszen a pszichológia tudománya a lelki jóllét, a mentális egészség támogatására és a személyes fejlődés elősegítésére koncentrál.

A betegségek és a halálokok jelentős aránya viselkedéses tényezőkre vezethető vissza, így a viselkedés módosítása hosszú távon befolyásolhatja az egészség alakulását. Az egészségpszichológia egyik alapvető üzenete, hogy a megelőzés és az egészségmegőrzés legalább olyan fontos, mint a betegség kezelése, így célja a társadalomban az egészségtudatosság és az egészségmegőrzés iránti elkötelezettség erősítése.

Oktatási programok, társadalmi kampányok és egyéni tanácsadások révén az egészségpszichológia célja elősegíteni az egészséges viselkedést és megelőzni a betegség kialakulását, például a betegség kialakulásában szerepet játszó magatartási tényezők kiküszöbölése, megváltoztatása, valamint egészségmegőrző tevékenységek – például szűrővizsgálatok – népszerűsítése által.

A négy legfontosabb viselkedéses tényező, mely mindennapjainkba való beépítése hozzájárulhat a betegségek megelőzéséhez: 1. Dohányzás hiánya; 2. Egészséges táplálkozás; 3. Adekvát fizikai aktivitás; 4. Mérsékelt alkoholfogyasztás. 

Az egészségmagatartás azonban nem csak az egészségmegőrző tevékenységeket jelenti, ugyanis ezek mellett kiemelten fontos az is, hogy az egyén már meglévő tünetek esetén azokat észlelje, és velük orvoshoz forduljon, valamint a betegszereppel összefüggő helyzetekben az egészségesség visszaállítását célzó magatartást kövesse, például betartsa a kezelőorvos utasításait, együttműködjön az egészségügyi személyzettel.

Ennek értelmében a megelőzés mellett az egészségpszichológia feladata a betegek pszichoszociális gondozása és edukációja, valamint az egészségügy más szakembereinek gyakorlati pszichológiai képzése és támogatása."

Hogyan járulhatunk hozzá fizikai egészségünk megtartásához?

Bár elcsépeltnek hangzik az „Ép testben ép lélek" mondás, kijelenthetjük ugyanakkor, hogy ha fizikai testünkben fájdalmat érzünk vagy betegséget tapasztalunk, az megnehezíti, sokszor teljesen el is lehetetleníti, hogy belső, lelki egyensúlyunkra is odafigyeljünk. Épp ezért ezek a folyamatok egymásra hatnak, a fizikai és mentális egészségünkre való odafigyelés egyaránt fontos.

Mozogjunk rendszeresen! A rendszeres testmozgás nemcsak a fizikai egészséget javítja, hanem növeli az energiát és az állóképességet is. A testmozgás továbbá segíthet a mentális egészség javításában is: csökkenti a depresszió és a stressz érzését, javítja a hangulatot és az általános érzelmi jóllétet. Minél jobb a fizikai állapotunk, annál könnyebben látjuk pozitívan a világot. Nem kell nagy dolgokra gondolni, napi 30 perc séta vagy biciklizés már elősegítheti a kívánt pozitív változásokat!

Étkezzünk kiegyensúlyozottan! Tegyünk tudatos erőfeszítéseket, és alakítsunk ki egészséges táplálkozási szokásokat, amelyek a kiegyensúlyozott étrendből, a gyümölcsök és zöldségek rendszeres fogyasztásából, valamint a többi élelmiszercsoportból származó, tápanyagban gazdag élelmiszerekből állnak. Ezzel nem csak a krónikus betegségek és egyes rákos megbetegedések kockázatát csökkentjük, de a bélrendszerünk egészségét is javíthatjuk, és a hangulatunkat is fokozhatjuk.

Aludjunk eleget! Az alvás a test és az elme természetes pihenési állapota. Ahogy elmerülünk az álomban, a testünk kipiheni magát és megfiatalodik, helyreállítja a szöveteket, és erősíti az immunrendszert. Ráadásul az elménk is megszabadul a napi gondoktól és stressztől. Elegendő alvás nélkül kevesebb energiával kell működnünk, és nehezebbé válhat a koncentráció is. A rossz alvás továbbá hatással van a hangulatra, és fokozhatja a frusztrációt és az ingerlékenységet.  

Fogyasszunk kellő mennyiségű folyadékot! A folyadékpótlás létfontosságú egészséges szokás a szervezet számára, mivel a víz számos testi funkcióhoz elengedhetetlen, például a testhőmérséklet szabályozásához, az ízületek és a szervek normális működéséhez. Az, hogy mennyi vízre van szükségünk, függ a testméretünktől, az aktivitási szintünktől, és attól, hogy hol élünk. Általánosságban elmondható, hogy elegendő folyadékot kell biztosítanunk ahhoz, hogy néhány óránként vizeletet tudjunk üríteni a veséből kiszűrt anyagcseretermékek és mérgező hulladékok eltávolításához. 

Járjunk rendszeresen szűrővizsgálatokra! Az egyik legfontosabb egészséges szokás, a rendszeres szűrővizsgálatok segíthetnek felismerni az esetlegesen háttérben meghúzódó betegségeket. Gyakran elhanyagoljuk vagy nehezen szánjuk rá az időt, ugyanakkor számos betegség esetében a korai felismerés jelentős mértékben növeli a gyógyulási esélyeket, így nem szabad elbagatellizálnunk a szűrővizsgálatok fontosságát.

Ezek egyszerű jótanácsoknak tűnhetnek, a mindennapokban azonban hajlamosak vagyunk megfeledkezni a megfelelő folyadékbevitelről, vagy épp a rohanó hétköznapokban az egészséges étkezés vagy a testmozgás beiktatása állíthat kihívások elé. A fentiek beiktatása a mindennapjainkba azonban már egy jó kiindulópontot adhat a jobb fizikai egészség eléréséhez vagy épp megőrzéséhez.

Mit tehetünk a mentális egészségünkért?

Próbáljunk ki valamilyen relaxációs technikát! Fedezzük fel a relaxációs vagy wellness programokat, amelyek magukba foglalhatják a meditációt, izomlazítást vagy légzőgyakorlatokat. Szánjunk rendszeresen időt ezekre és más egészséges tevékenységekre, amelyeket élvezünk, például zenehallgatásra, olvasásra, a természetben való időtöltésre és alacsony stresszhatású hobbikra.

Kapcsolódjunk másokhoz! A gyümölcsöző kapcsolatok fontosak a mentális jóllét szempontjából. Előnyei a következők lehetnek:

• segítenek az összetartozás és az önértékelés érzésének kialakításában,
• lehetőséget adnak arra, hogy megosszuk pozitív tapasztalatainkat,
• érzelmi támogatást nyújtanak, és lehetővé teszik, hogy mi magunk is támogassunk másokat.

Tanuljunk valami újat! A kutatások azt mutatják, hogy az új készségek elsajátítása a mentális jólétet is javíthatja azáltal, hogy növeli az önbizalmat és az önbecsülést, segít céltudatosságot kialakítani, és segít kapcsolatot teremteni másokkal. Még ha úgy is érezzük, hogy nincs elég időnk, vagy esetleg nincs szükségünk új dolgokat tanulni, rengeteg különböző módja van annak, hogy a tanulást beillesszük az életünkbe.

Koncentráljunk a jelenre!  A mindfulness segíthet abban, hogy jobban élvezzük az életet, és jobban megértsük önmagunkat. Pozitívan megváltoztathatja az életérzésünket, és azt, ahogyan a kihívásokhoz viszonyulunk.

Keressük a célokat és az értelmet! Ez mindenkinél mást és mást jelenthet, de a jó mentális egészséghez nagyban hozzájárul, ha célt és értelmet találunk a napjainkban. Néhány lehetséges megvalósítási mód:

• Foglalkozzunk olyan munkával, amely értelmet biztosít számunkra.
• Fektessünk a kapcsolatokba, és töltsünk minőségi időt azokkal az emberekkel, akik fontosak számunkra. 
• Találjunk módot arra, hogy másokkal törődjünk, ami éppoly kifizetődő és tartalmas lehet, mint amilyen kihívást jelent.
• Gondoljunk ki mindennap egy jó cselekedetet vagy gesztust, amit megtehetünk. 

Ha szükséges, kérjünk segítséget! Bár számos lehetőség van a mentális egészségünket egyénileg is javítani, előfordulhat, hogy a ránk nehezedő terhekkel segítség nélkül már nem boldogulunk. Merjünk bátran szakemberhez fordulni!

A statisztikák tehát azt mutatják, bőven van hova javítani a mentális egészség állapotát, nemcsak idehaza, de világszerte egyaránt. Természetesen vannak olyan esetek, ahol elengedhetetlen a szakember bevonása, ugyanakkor számos lehetőségünk van arra, hogy egyénileg is tegyünk egészségünk fenntartásáért. Igyekezzünk ezeket beépíteni a mindennapjainkba!