Testünk pszichológusa: a „remény molekula”

A testmozgás fizikai egészségre gyakorolt előnyeit manapság már senki sem vitatja. Ráadásul egyre több kutatás foglalkozik a sport és a mentális egészség összefüggéseivel is. Kijelenthető tehát, hogy a mozgás a testünkre-lelkünkre egyaránt pozitívan hat. De miért lesz jobb kedvünk, ha sportolunk? Hogyan hat a mozgás a közérzetünkre? És mi lehet az a „remény-molekula”?

A rendszeres testmozgás többek között csökkenti a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek és a rák kialakulásának kockázatát. Segíti az elhízás megelőzését, fokozza az izomerőt, növeli az állóképességet. Jó hatással van a szervezetünk anyagcseréjére és a csontjaink egészségére, ráadásul az alvásunk minőségére is. Javítja az agyi működésünket, a memóriánkat, az önbizalmunkat, az önbecsülésünket. Mindemellett csökkenti a depresszió kialakulásának lehetőségét, javítja a közérzetünket, csökkenti a szorongásra és a stresszre való érzékenységünket és javítja a hangulatunkat. De hogyan képes erre?

Cikkünkből kiderül:

1. Milyen pozitív hatásai lehetnek a testmozgásnak?
2. Mik azok a miokinek és hogyan hatnak a szervezetünkre?
3. Mely mechanizmusok felelősek a jobb közérzet kialakításáért?

Boldogító fehérjék

Mikor sportolunk az idegrendszerünkben olyan kémiai anyagok szabadulnak fel, amelyek javítják a hangulatunkat. Mozgás közben az izmaink összehúzódnak, ezen összehúzódások hatására pedig a szervezetünk kémiai anyagokat választ ki a véráramba. Ezek között az anyagok között találjuk a miokint is – tulajdonképpen egy fehérjét, mely az agyba jutva antidepresszánsként hat –, amelyet „remény molekulának” is neveznek. A miokinek hatással lehetnek az általános egészségi állapotunkra, hiszen javítják a hangulatunkat és a tanulási képességeinket, sőt megvédik az agyunkat az öregedéstől is. A „remény molekulák” tehát nem csak a testi erőnlétünket javíthatják – bár hatással lehetnek az anyagcserénkre, növelik az izomerőnket és csökkentik a gyulladásokat –, hanem nagy szerepet játszanak az érzelmi és kognitív állapotunk alakulásában is.

Természetes gyógyszertár

A miokinek köznapi elnevezése, a „remény molekula” kifejezés talán kissé megmosolyogtatóan és kevéssé tudományosan hangzik, ezek a fehérjék azonban valóban fontos szerepet játszanak az agyunk működésében és a hangulatunk szabályozásában. Gondoljunk csak arra, mikor egy megterhelő edzés után a fizikai fáradtság ellenére mentálisan felfrissülünk és feltöltődve érezzük magunkat, „reményt kap” a testünk és a szellemünk a fejlődésre, a boldogságra.

Testmozgás közben ugyanis az izmaink összehúzásával olyan fehérjéket juttatunk a véráramunkba, melyek ellenállóvá tesznek minket a stresszel szemben, védenek a szorongástól és megóvnak a depressziótól.

Az izmaink – bizonyos értelemben egyfajta gyógyszertárként működve – antidepresszánsokat termelnek.

A mozgás segítségével tehát az izomzatunk a testünk és lelkünk hősévé válhat és tulajdonképpen a szervezetünk „pszichológusaként” funkcionálhat.

A reménymolekulák nem csak a depresszió, de a különböző traumák tüneteit is képesek csökkenteni, növelik a stresszel szembeni ellenállóképességet és ezáltal pozitívan befolyásolják a mentális egészségünket.

A boldogság nyomában

A miokin ugyan közvetlenül kapcsolódik a testmozgáshoz, mégsem ez az egyetlen molekula, amely boldogságot hozhat. Az olyan neurotranszmitterek (ingerületátvivő anyagok), mint a dopamin vagy épp a szerotonin szintén felszabadulnak mozgás közben, hangulatjavító hatásukkal pozitívan befolyásolva az agyunkat.

A szerotonin kémiai hírvivőként működik, hiszen információt közvetít az agy idegsejtjei és a testünk többi része között. Alacsony szintje összefüggésbe hozható a szorongással, depresszióval, pánikbetegséggel.

A dopamin szintén közvetítő szerepet tölt be. Meghatározza ahogyan az örömöt és jutalmat megéljük, ugyanis kellemes tevékenységek közben az agyunk nagy mennyiségben szabadítja föl, amitől boldognak és optimistának érezhetjük magunkat. Ellenben alacsony dopaminszint esetén boldogtalannak, fáradtnak vagy épp motiválatlannak érezhetjük magunkat.

Az oxitocint a hipotalamusz termeli. Ez a kémiai anyag a bizalommal, a kapcsolatépítéssel és az izgalommal kapcsolatos. Megemelkedhet az oxitocin szintünk tehát, ha például valaki megölel minket.

Ha testmozgásról beszélünk, nem feledkezhetünk el az endorfinról sem, amelyet a szervezetünk stressz vagy fájdalom esetén szabadít fel. Az endorfinok javíthatják az önképünket, segíthetnek a stressz és a szorongás kezelésében, enyhíthetik a fájdalmat és a depresszió tüneteit.

Hogyan aktivizálhatjuk a „remény molekulákat”?

Szerencsére rengeteg módja létezik annak, hogy növelhessük a miokin szintünket, ezáltal pedig tegyünk a mentális egészségünkért.

Bármely tevékenység, amely megmozgatja a testünket megfelelő lehet, így szinte bármilyen fizikai igénybevétel alkalmas arra, hogy serkentsük a „remény molekuláinkat”.

Legyen szó egy nagy sétáról, túrázásról az erdőben vagy épp táncról, de úszhatunk, biciklizhetünk vagy meglátogathatjuk az edzőtermet is, a lehetőségeink tárháza végtelen.

Nem beszélve arról, hogy a boldogságot okozó kémiai anyagokat nem feltétlenül csak fizikai jellegű tevékenységekkel válthatjuk ki vagy fokozhatjuk. A művészetben való elmerülés, a festés, rajzolás, zenehallgatás, de a barátainkkal, szeretteinkkel eltöltött idő is aktiválhatja a boldogsághormonokat. Az egészséges öngondoskodási gyakorlatok, a társas kapcsolódások, a kedvelt tevékenységekben való elmerülés elősegítheti a „remény molekulák” termelődését és a pozitivitás, valamint a mentális jóllét növekedését.

Mikor tehát rosszul érezzük magunkat, a sötét, borús, hideg idő rányomja a bélyegét a napunkra vagy épp szomorúság tölt el bennünket, érdemes lehet a „szervezetünk pszichológusához” fordulni. Használjuk az izmainkat, hívjuk segítségül a „remény molekulákat”, mozogjunk! Talán kezdetben nehéz rávenni magunkat, de rengeteg lehetőség közül választhatjuk ki a hangulatunkhoz leginkább illő mozgásformát. Hosszú séta egy baráttal? Jóga a szobánk biztonságos csöndjében? Ugrándozás a kedvenc számunkra? Akármelyiket is válasszuk nem csak a testünk, de a lelkünk is hálás lesz érte!