Mikor kaptunk utoljára dicséretet valakitől? Milyen érzéseket éltünk át ennek hatására? Mi mikor dicsértünk meg valakit? A dicséret a mindennapi kommunikáció része, mégis sokaknak nehézséget okoz. Talán az alacsony önértékelés jut eszünkbe először, amikor azt halljuk, hogy valaki nem tudja elfogadni a dicséretet, azonban egyéb okok is állhatnak a háttérben.

A dicséret, elismerés adása a proszociális viselkedéshez tartozik. Szerepe van a kapcsolatok kialakításában, építésében, a szimpátia kifejezésében, a beszélgetések elindításában. A dicséret érintheti a megjelenést, a képességeket, a teljesítményt, a személyiségjegyeket vagy a tulajdont. Kutatása évtizedek óta zajlik, vegyes eredményekkel, hiszen a dicséretek fogadása függ a kultúrától, elvárásoktól, neveltetéstől, értékrendtől.

Cikkünkből kiderül:

  1. Sok különböző tényező meghatározhatja, hogyan reagálunk a dicséretre.
  2. Az alacsony önértékelés, a maladaptív perfekcionizmus és a szociális szorongás is befolyásolhatja a reakciónkat.
  3. Hajlamosak vagyunk alábecsülni, mennyire jólesik másoknak a dicséret.

Nemi különbségek a dicséretre adott reakciókban

A kulturális különbségek miatt nehéz általános következtetéseket levonni. A nemeket illető elvárások változnak is az idő múlásával, így manapság más normáknak való megfelelést vár el egy társadalom, mint évtizedekkel ezelőtt. Egyes kutatásokban kevesebb, másokban több nemi különbséget találtak a dicséretre adott válaszokat illetően. A nők hajlamosabbak udvariasságnak tekinteni a dicséretet, a férfiak nagyobb valószínűséggel láthatják arculatfenyegető aktusnak, főleg akkor, ha a megjelenésüket vagy a tulajdonukat érinti a dicséret. A megjelenés dicsérete különösen kényes témának látszik férfiak között, míg nők között ez a leggyakoribb. A nők gyakrabban fogadói a dicséretnek, és ebben az esetben is a megjelenést érintő dicséretek dominálnak.

A nőkre inkább jellemző a dicséret elfogadása, a férfiakra kevésbé, azonban a férfiak hajlamosabbak megerősíteni az elismerést, ha az a kompetenciájuknak szól, és maguk is hangsúlyozni a képességeiket, teljesítményüket. Számos társadalomban a férfiak felé elvárás, hogy magabiztosak legyenek és a karrierjükre koncentráljanak. A szociális hierarchiában általában magasabban helyezkednek el, nagyobb befolyással bírnak, mint a nők, így nem meglepő, hogy a hatalmukban szerepet játszó tényező dicséretét hajlamosak megerősíteni. Egyes kutatások a nők válaszaiban találtak gyakoribb elutasítást, amit arra a társadalmi elvárásra vezetnek vissza, hogy a nőknek illik szerényen reagálni az elismerésre. A férfiak hajlamosabbak egyszerűen csak figyelmen kívül hagyni a dicséretet.

Miért félünk megdicsérni másokat?

Egy-egy kedves megjegyzés sokat jelenthet, mégis úgy tűnik, bizonyos társadalmakban az emberek gyakran visszafogottak, és kétszer is meggondolják, megdicsérjenek-e valakit. Néha egyszerűen csak arról van szó, hogy az elismerés pozitív hatását alábecsüljük, vagy éppen negatív fogadtatásra számítunk. Boothby és Bohns kutatásukban arra kérték a dicséretet adó, és a dicséretet kapó vizsgálati személyeket, hogy értékeljék, mennyire eshetett/esett jól a dicséret a fogadó félnek.

A dicséretet adók alábecsülték a pozitív reakciót, és sokkal inkább arra számítottak, hogy az általuk dicsért személy negatív érzelmeket fog átélni a dicséret hatására.

A kutatás elsősorban az ismeretlenekkel való interakciókat vizsgálta. Ilyen esetekben az emberek gyakran gondolják azt, hogy a másik személy nem igazán akar beszélgetni velük, és csak zavarják, ha megszólítják. Emellett a társas helyzetek lehetőséget kínálnak a másik fél felmérésére, kiértékelésére, így a dicséret adása különösen nehéz lehet azoknak, akik gyengének tartják a kommunikációs készségeiket, így abban is bizonytalanok, hogy képesek-e jól dicsérni. Minél erősebbek ezek a hiedelmek, annál valószínűbb, hogy képesek visszatartani a személyt a dicséréstől.

A dicséret fogadása és az önértékelés közötti kapcsolat

Az alacsony önértékeléssel jellemezhető embereknek nehéz lehet elfogadni a pozitív megjegyzéseket, mert azok nem illenek az önmagukról alkotott képhez. A dicséret az énre irányítja a figyelmet, amit negatívan látnak, így kellemetlenül érinti őket, ha rá gondolnak. A kedves szavak könnyen rátapinthatnak egy olyan tulajdonságra, amit nem szeretnek önmagukban. Amellett, hogy önmagukat negatív fényben látják, arra számítanak, hogy mások ugyanúgy látják őket. Ha hozzájuk közel álló személytől kapnak dicséretet, úgy érezhetik, a másik nem ismeri őket, hiszen a dicséretnek számukra nincs valós alapja.

Az emberek szeretnék az énképüket koherensnek, következetesnek látni, legyen az akár pozitív, akár negatív, így

a már kialakult énképpel össze nem illő információt is igyekeznek az énképhez illeszteni.

A negatív énképhez való ragaszkodás magyarázhatja, miért nem segít a puszta dicséret az önértékelés növelésében. Az alacsony önértékeléssel küzdők úgy is érezhetik, hogy a dicséret elvárást is kifejez egyben, amiről azt gondolják, nem tudnak megfelelni neki.

Szorongás és félelem a pozitív értékeléstől

A szociális szorongás teljesítést igénylő vagy társas helyzetektől való irracionális félelem. Bár a kutatások ezidáig elsősorban a negatív értékeléstől való félelemre koncentráltak, úgy tűnik, sokan magától a kiértékeléstől tartanak, legyen az akár negatív, akár pozitív, így utóbbit ma már a társas szorongás megkülönböztetett összetevőjeként vizsgálják.

Vajon miért okozhat mások pozitív véleménye szorongást egyeseknek? Kutatók szerint a pozitív értékelés a hierarchiában elfoglalt magasabb pozícióhoz vezethet, ami konfliktust eredményezhet más emberekkel, így a pozitív értékeléstől való félelemre tekinthetünk egyfajta védőfaktorként a konfliktusokkal szemben. A pozitív értékeléstől való félelem tehát összefügghet a dominánsabb személytől érkező szociális megtorlástól, retorziótól való aggodalmakkal.

Perfekcionizmus és elismerés

A perfekcionizmus egy többdimenziós pszichológiai jelenség. A perfekcionizmus következménye lehet a kifejezetten magas elvárás önmagunkkal szemben, ami motiválhat, hogy egyre jobb teljesítményre, eredményre törekedjünk. A perfekcionizmus ezen típusát gyakran tekintik hatékonynak és adaptívnak, maladaptív formájának azonban számos negatív hatása van az életre. Szociális perfekcionizmus esetén az emberek arra számítanak, hogy másoknak magas elvárásaik vannak velük szemben, és biztosak abban, hogy ezeknek az elvárásoknak képtelenek lesznek megfelelni. Állandó nyomást éreznek a környezetük felől, és különösen nehezen viselik a kudarcot. Ez a dimenzió kapcsolatba hozható olyan problémákkal, mint a depresszió, a szorongás, az öngyilkosság, inadaptív megküzdési stratégiák.

Yap és munkatársai kapcsolatot találtak a pozitív értékeléstől való félelem és a perfekcionizmus között. Ez valószínűleg arra vezethető vissza, hogy a szociális szorongással küzdők el akarják kerülni a konfliktust, ami a pozitív értékelésből származna, ám egyben tartanak attól, hogy másoknak magas elvárásaik vannak velük szemben, amiknek nem tudnak megfelelni. A dicséret elfogadása azért is nehézséget okozhat, mert elvárásaik sokkal magasabbak, és az elismerést nem tartják megérdemeltnek.

Dicséretet adni és kapni

Dicséretet adni egyszerű módja annak, hogy kapcsolatot teremtsünk, elindítsunk egy beszélgetést, vagy boldogabbá tegyük valaki napját. Különböző okokból a dicséret adása és fogadása egyeseknek nehezebb, mint másoknak. Akármelyikkel adódik problémánk, néhány figyelemre érdemes szempont:

  1. Gondolkodjunk el, hogyan reagálunk a dicséretre. Mi az első gondolatunk? Mindenfajta elismerésre hasonlóan reagálunk vagy vannak bizonyos témák, amik valamiért kellemetlenül érintenek minket?
  2. Gondolkodjunk el az elvárásainkon önmagunkkal és másokkal szemben. Ha azért nem tudjuk elfogadni a dicséretet, mert elvárásaink merőben különböznek másokétól, érdemes vizsgálat alá vetni, mit várunk el magunktól, vajon ez az elvárás mennyire reális, és objektívabb szempontból igenis megérdemeljük-e az elismerést.
  3. Láthattuk, hogy rendszerint ismeretlenek dicséreténél a többségünk negatív reakcióra számít, és a kedves szavak pozitív hatását lebecsüli. Ha eddig nem volt szokásunk, próbáljunk több dicséretet adni a környezetünkben élőknek. Figyeljük meg, milyen érzelmeket élünk át közben, és a fogadó fél reakcióját is.
  4. Ha bizonytalanok vagyunk, hogy jól tudunk-e dicsérni, ne feledjük, ez is egy olyan kommunikációs készség, mint a többi. Akkor fogjuk magunkat magabiztosabbnak érezni dicséret adása közben, ha gyakrabban tesszük azt.
  5. Figyeljünk oda arra, mikor és mit dicsérünk. Bizonyos helyzetekben bizonyos dicséretek nem odaillők, például egy munkahelyi találkozón a megjelenés dicsérete sokakból negatív érzelemekt vált ki.
  6. Gyakoroljuk a dicséret elfogadását. Ha magával a dicsérettel nincs probléma (nem illetlen például), még ha nem is érezzük igaznak, figyeljük meg, mi történik, ha pozitívan reagálunk. Ilyenkor mit érzünk? Az elfogadással azt is elkerülhetjük, hogy a dicséretet adó fél kellemetlenül vagy bizonytalanul érezze magát, ami a dicséret elutasítása esetén előfordulhat.

A szociális szorongás, alacsony önértékelés, maladaptív perfekcionizmus vagy elvárásaink különbözősége mind olyan jelenségek, amelyek megnehezítik, hogy valaki elfogadja a dicséretet. Ahogy láttuk, reakciónkban szerepet játszik a kultúra, a neveltetés, és az értékrendünk is. Ha akár a dicséret adásával, akár elfogadásával problémánk van, érdemes megvizsgálni, mi lehet ennek az oka. A dicséretek megteremthetik a légkört, oldhatják a feszültséget, javíthatják a hangulatot, és segíthetik a kapcsolódást, akár adjuk, akár fogadjuk őket. Mindkettőt érdemes gyakorolni.

Boothby, E. J., & Bohns, V. K. (2021). Why a simple act of kindness is not as simple as it seems: Underestimating the positive impact of our compliments on others. Personality and Social Psychology Bulletin, 47(5), 826-840.

Flett, G. L., Hewitt, P. L., Nepon, T., Sherry, S. B., & Smith, M. (2022). The destructiveness and public health significance of socially prescribed perfectionism: A review, analysis, and conceptual extension. Clinical psychology review, 93, 102130.

Furkó, B. P., & Dudás, É. (2012). Gender differences in complimenting strategies with special reference to the compliment response patterns of Hungarian undergraduate students.

Kille, D. R., Eibach, R. P., Wood, J. V., & Holmes, J. G. (2017). Who can't take a compliment? The role of construal level and self-esteem in accepting positive feedback from close others. Journal of Experimental Social Psychology, 68, 40-49.

Tang, C. (2020). The interplay of cultural expectation, gender role, and communicative behavior: Evidence from compliment-responding behavior. Pragmatics and Society, 11(4), 545-569.

Weeks, J. W., & Howell, A. N. (2012). The bivalent fear of evaluation model of social anxiety: Further integrating findings on fears of positive and negative evaluation. Cognitive behaviour therapy, 41(2), 83-95.

Yap, K., Gibbs, A. L., Francis, A. J., & Schuster, S. E. (2016). Testing the bivalent fear of evaluation model of social anxiety: The relationship between fear of positive evaluation, social anxiety, and perfectionism. Cognitive behaviour therapy, 45(2), 136-149.