A drunkorexia az ünnepi időszakban különösen aktuális jelenség, hiszen a karácsony és a szilveszter hagyományosan az együttléthez, a bőséges étkezésekhez és az alkoholfogyasztáshoz kapcsolódik. Mindez sokaknál felerősíti a testsúllyal, a kontrollvesztéssel vagy a társas elvárásokkal összefüggő szorongásokat. Cikkünkben megvizsgáljuk, mit takar ez a jelenség, milyen tünetek jelezhetik, hogy valakik a veszélyeztetett csoportba tartoznak, és milyen megelőző lépések segíthetnek az érintetteknek.

Az elmúlt években vált ismertté a „drunkorexia” kifejezés, részben a New York Times cikkének, részben pedig a divatvilágból származó történeteknek köszönhetően: amikor a modellek szándékosan korlátozták az étkezést, hogy az alkoholfogyasztás ne befolyásolja testsúlyukat és megjelenésüket. A viselkedésforma a fiatalabb korosztály körében is elterjedt, így az évek során egyre több kutatás fókuszált a témára. A karácsonyi és szilveszteri időszak pedig különösen kockázatos ebből a szempontból, hiszen az ilyenkor szinte kötelező jellegű, nagy mennyiségű étel- és alkoholfogyasztás könnyen felerősítheti a káros mintázat kialakulását.

Cikkünkből kiderül:

  1. A drunkorexia az evészavarok és az alkoholproblémák találkozási pontján jelenik meg.
  2. Ördögi kör alakul ki, amiből nehéz kilépni: testileg és lelkileg is megviseli az érintetteket.
  3. Leggyakrabban azoknál fordul elő, akik már küzdenek evészavarral, volt evészavaros előéletük, vagy alacsony az önértékelésük.

Az ünnepi időszak sokaknál a stresszkezelés, az önkontroll és az önértékelés próbája is, ezért ebben a periódusban kiemelten fontos a megelőzés, a tudatosítás és az empatikus támogatás, különösen a fiatalok és az evészavarra hajlamos személyek esetében.

A drunkorexia jelensége

A „drunkorexia” egyre gyakrabban használt leíró kifejezés a szakirodalomban, amely azt a viselkedésmintát jelöli, amikor valaki szándékosan korlátozza az étkezést, kalóriabevitelt – koplal, purgál vagy túlzottan edz – alkoholfogyasztás előtt. A cél jellemzően az, hogy az érintett „spóroljon” a kalóriákkal, így több alkoholt fogyaszthasson anélkül, hogy hízástól kellene tartania, vagy hogy gyorsabban és intenzívebben jelentkezzen a részegség.

A jelenség lényege, hogy a táplálékból származó kalóriát tudatosan „felcseréli” az alkohol kalóriájára.

Önálló diagnózisról nem beszélhetünk, de egy kockázatos viselkedésmintáról annál inkább. Az evészavarok és a problémás alkoholfogyasztás metszetében helyezkedik el. Hátterében legtöbbször már meglévő vagy kialakulóban lévő evészavaros tendenciák állnak – anorexia, bulimia, atípusos evészavarok –; mindeközben előfordul, hogy az alkohol érzelemszabályozó vagy feszültségcsökkentő funkciót tölt be. A két problémás mintázat kölcsönösen facilitálja egymást, és együttesen növelik a testi és pszichés károsodás kockázatát.

A drunkorexiánál jól körülhatárolható, gyakran együtt járó jellemzők figyelhetőek meg. Tipikus, hogy az érintett kihagyja az étkezéseket alkoholfogyasztás előtt, tudatosan koplal, vagy csak minimális mennyiséget eszik. Előfordulhat purgáló viselkedés, mint a hánytatás vagy hashajtók használata, illetve extrém mértékű edzés is, amelyeknek célja az „ellensúlyozás”. A jelenség illeszkedik az úgynevezett binge–purge (falás–purgálás) ciklusba. A kontrollált időszakokat kontrollvesztett túlevés vagy fokozott alkoholfogyasztás követi, majd ezt bűntudat és kompenzáló viselkedések – koplalás/purgálás – zárják le. Ennek alapját gyakran a fekete–fehér (dichotóm) gondolkodás adja, amelyben az ivás/túlzott ételfogyasztás „bűnként", az evés elutasítása pedig „jó” viselkedésként tételeződik. 

Pszichológiai tényezők és mögöttes motivációk 

Leggyakrabban serdülőknél és fiatal felnőtteknél figyelhető meg, különösen az egyetemisták körében, de kiemelten érintettek az evészavarra hajlamos személyek is. A drunkorexiás viselkedés hátterében több, egymással összefonódó motivációs tényező húzódik meg.

  1. Az egyik legmeghatározóbb tényező a testsúllyal és testalkattal kapcsolatos fokozott kontrolligény. Ennek hátterében gyakran torzult testkép és a külső megjelenésre épülő önértékelés áll. Egy 2020-as tanulmány szerint a fokozott „vágy a soványságra” összefügg a drunkorexia elterjedésével. Ennek oka nagyrészt abból a társadalmi és kulturális nyomásból ered, amely
a vékony testalkatot a szépséggel, a sikerrel és az egészséggel kapcsolja össze.

Ezt az elgondolást a közösségi média és a divatipar csak tovább erősíti. 

  1. A másik jelentős motiváció a gyorsabb lerészegedés iránti igény. Az alkoholfogyasztás többnyire éhgyomorra történik, ami gyors és intenzív lerészegedéshez vezet. Az étkezést mellőzve az alkohol hatása gyorsabban és intenzívebben jelentkezik. Ez egyúttal anyagi szempontból is „előnyösnek” tűnhet, hiszen kevesebb alkohol elfogyasztása is erősebb hatást eredményez, ami – különösen a fiatalabb korosztálynál – egyfajta „spórolási stratégiává” is válhat.
  2. A jelenség kialakulásában fontos szerepet játszik a társas elvárásokhoz való alkalmazkodásból fakadó alkoholfogyasztás, valamint a kimaradástól való félelem (FOMO). Az érintett egyszerre szeretne megfelelni a közösségi normáknak és megőrizni testsúlyát, illetve megjelenését, ezért az ilyesfajta események alkalmával gyakran tudatosan háttérbe szorítja vagy korlátozza az étkezést.
  3. Sok esetben az érzelemszabályozás eszközeként is szolgál. A fokozott szorongás, a depresszív hangulat, esetleges hangulatingadozások, a tartós stressz és az érzelmek kezelésének nehézségei mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy valaki a drunkorexiás viselkedéshez forduljon. Az evés és az alkoholfogyasztás kontrollja ilyenkor rövid távon megnyugvást és biztonságérzetet adhat, valamint átmenetileg háttérbe szorítja a kellemetlen érzelmeket és az önértékelési bizonytalanságokat.

A drunkorexia veszélyei

Számos, egymást erősítő kockázati tényező hatása adódik össze, ezért nemcsak testileg, de lelkileg is súlyos következményekkel járhat. 

Az első jelentős veszélyforrás az alkoholmérgezés kockázata, a vércukorszint hirtelen leesése, valamint előfordulhat ájulás, összeesés, különösen legyengült szervezet esetén. Ez a viselkedés olyan következményekkel is jár, mint a gyakori memóriakiesések, rosszullétek, hányás, valamint jelentősen megnő a kockázatos szexuális és agresszív viselkedések előfordulásának esélye is. Mindez

komoly testi és pszichés veszélyeket hordoz magában, és hozzájárul ahhoz, hogy a drunkorexia egy önfenntartó, spirálszerű működéssé váljon.

Súlyos kockázati tényező a tartós tápanyaghiány. Az étkezések rendszeres kihagyása, a koplalás és a purgálás vitaminhiányhoz és izomvesztéshez vezethet. Emellett felborulhat a hormonrendszer működése, nőknél pedig gyakori következmény a menstruációs ciklus zavara vagy akár annak teljes megszűnése is. Ezek hosszú távon komoly egészségkárosodáshoz vezethetnek.

Hosszabb távon ez lelkileg is megterhelő, hiszen mindez hozzájárulhat a depresszív tünetek elmélyüléséhez, az érzelmi kimerüléshez és a reménytelenség érzésének felerősödéséhez. Továbbá növelheti az önsértő gondolatok és viselkedés megjelenésének kockázatát is.

Tudatos és apró lépések

Az ünnepi időszak fokozott kockázatot jelenthet a drunkorexia szempontjából, de megfelelő odafigyeléssel és tudatossággal sok káros folyamat megelőzhető vagy enyhíthető. A legfontosabb lépés a rendszeres étkezés. Már egy kisebb adag is jelentősen csökkenti az éhgyomorra ivás veszélyeit, és mérsékli az alkohol gyors felszívódását.

Kiemelten fontos a már említett kognitív torzítás feloldása. Ehhez szükséges tudatosítani, hogy az evés nem „bűn”, hanem szükséglet. Ez különösen azok számára fontos, akiknél erős a testkontroll és a bűntudatra való hajlam.

Az alkoholfogyasztással kapcsolatban fontos előre átgondolni a saját határokat: mennyit szeretnénk inni, milyen ütemben, és milyen társas közegben érezzük magunkat biztonságban. Mivel legtöbbször feszültségoldó eszközként szolgál, érdemes tudatosan keresni más, kevésbé ártalmas megküzdési módot. Ilyen lehet a mozgás – fontos hangsúlyozni, hogy nem büntetésként vagy kompenzációként –, a pihenés, a támogató beszélgetések vagy akár az egyedüllét is.

A prevencióban kulcsszerepe van annak, hogy az érintett ítélkezésmentes közegben legyen, ahol biztonságban érezheti magát, elfogadást kap a testével kapcsolatban, és nyíltan beszélhet a nehézségeiről. Ez jelentősen csökkentheti a szégyenérzetet és a kompenzáló viselkedések kialakulásának esélyét. A korai segítségkérés alapvető szerepet játszik abban, hogy a drunkorexiás mintázat ne váljon tartóssá.

Hunt, T. K., & Forbush, K. T. (2016). Is “drunkorexia” an eating disorder, substance use disorder, or both? Eating Behaviors22, 40–45.

Lupi, M., Martinotti, G., & Di Giannantonio, M. (2017). Drunkorexia: an emerging trend in young adults. Eating and Weight Disorders - Studies on Anorexia Bulimia and Obesity22(4), 619–622. 

Malaeb, D., Bianchi, D., Pompili, S., Berro, J., Laghi, F., Azzi, V., Akel, M., Obeid, S., & Hallit, S. (2021). Drunkorexia behaviors and motives, eating attitudes and mental health in Lebanese alcohol drinkers: a path analysis model. Eating and Weight Disorders - Studies on Anorexia Bulimia and Obesity, 27(5), 1787–1797.

M., Hansen, J. M., Simons, J. S., Hovrud, L., & Hahn, A. M. (2020). Drunkorexia: Normative behavior or gateway to alcohol and eating pathology? Addictive Behaviors, 112,

Two Motivations Behind Drunkorexia | Psychology Today

Griffin, B. L., & Vogt, K. S. (2020). Drunkorexia: is it really “just” a university lifestyle choice? Eating and Weight Disorders - Studies on Anorexia Bulimia and Obesity26(6), 2021–2031.

Ward, R. M., & Galante, M. (2015). Development and initial validation of the Drunkorexia Motives and Behaviors scales. Eating Behaviors18, 66–70.