3 mentális zavar „páros”, amelyek gyakran kéz a kézben járnak egymással

Bizonyos mentális zavarok gyakran egyidejűleg és egymással társulva jelentkeznek egy személynél. Ezt komorbiditásnak nevezzük. Ezek a problémák kölcsönhatásba léphetnek egymással, és hatással lehetnek a személy tüneteire, egyéni kezelési folyamatára és a gyógyulási kimenetelre is. Mik lehetnek gyakori komorbid zavarok? Cikkünkből kiderül.

Tudományos kutatások kimutatták, hogy az együttesen fellépő mentális problémák nem ritkák. Ugyanis egy mentális probléma megléte növelheti más problémák kialakulásának kockázatát. Egy 2023-as tanulmány szerint például a pszichózis kialakulásának magas kockázatát viselő személyek 75%-a komorbid mentális zavarban is érintett. Az őket érintő zavarok között szerepeltek a depresszív és szorongásos zavarok, a személyiségzavarok, valamint a traumával összefüggő problémák is. Az egymással kéz a kézben járó zavarokat illetően tengernyi kombináció létezhet, amelynek teljes körű bemutatására ebben a cikkben nem vállalkozunk. A folytatásban három gyakori „párosról” olvashattok!

Cikkünkből kiderül:

1. Bizonyos mentális zavarok megléte növeli más zavarok kialakulásának a kockázatát.
2. Kettő vagy több mentális probléma esetén különösen fontos a pontos diagnózis és a megfelelő terápia.
3. A mentális zavarok kezelésére számos hatékony terápiás módszer létezik.

Borderline személyiségzavar és nárcisztikus személyiségzavar

A borderline és a nárcisztikus személyiségzavar időben állandó személyiségstrukturális problémák. Előbbire a nagyfokú érzelmi kilengések, elégtelen önkontroll, a „hasítás”, avagy a fekete-fehér gondolkodás jellemző. Továbbá mélyreható félelmet éreznek az elutasítástól és elhagyatástól. A borderline személyiségstruktúrával rendelkezők sűrűn számolnak be elárasztó ürességérzetről, amelyre sok esetben önpusztító viselkedéssel reagálnak, mint például önsértés, túlevés, fékevesztett szexuális viselkedés vagy szerhasználat. Egy 2008-as tanulmány alapján a borderline személyiségzavarban érintettek 40%-a nárcisztikus személyiségzavarral is rendelkezik. 

A nárcisztikus személyiségzavar diagnózisa akkor adható, ha a felsoroltak közül legalább öt tulajdonság együttesen van jelen: feljogosítottság, önfelnagyítás, arrogancia, empátia hiánya, másokra való irigység vagy szilárd hiedelem arról, hogy mások őrá irigykednek, állandó fantáziálás a hatalomról és sikerről, elvárás, hogy dicsőítsék őket, mások eszközként való felhasználása céljaik eléréséhez, meggyőződés, hogy ők különlegesek, és mások nem érthetik meg őket.

Akik mindkét személyiségzavarban érintettek, labilisak és énközpontúak lehetnek. Önmagukkal való elfoglaltságuk akkor éri el a klinikai szintet, ha jelentősen megnehezíti munkájukat, kapcsolataikat vagy életük más területeit.

Sokszor valójában mélyen belül csökkentértékűnek tartják magukat, és arrogáns stílusuk ennek túlkompenzálásaként értelmezhető.

Anorexia nervosa és obszesszív-kompulzív zavar

Az anorexia nervosa (AN) egy mentális és viselkedéses zavar, amelyhez sok esetben fiziológiai tünetek is társulnak. Ebben az étkezési zavarban szenvedők átható félelmet éreznek az elhízástól és a súlygyarapodástól. Emellett testképzavarral is küzdenek, és legalább 15%-os súlyveszteséget értek el koplalással és/vagy testedzéssel. A nők esetében a menstruáció elmaradása is a tünetek között szerepelhet. Egy 2020-as metaanalízis szerint ötből egy anorexiás személynél egyidejűleg lép fel az obszesszív-kompulzív zavar (OCD) is. Utóbbi kontrollálhatatlan, visszatérő gondolatokat (rögeszméket) takar, jellemzően karöltve ismétlődő, túlzó viselkedésekkel (kényszerekkel). 

Az AN és OCD számos hasonló jellegzetességgel bír, így különösen fontos annak megállapítása, ha valaki az egyikben, a másikban, esetleg mindkettőben érintett. Mindkét esetben a stressz és szorongás hatására alakul ki egy megküzdési stratégia, ami átcsap egy túlzó kontroll iránti vágyba. Amikor a két probléma „összekapaszkodik”, az érintettek úgy érezhetik, hogy megnyugvásra lelnek az evés és a fogyás körüli rituálékban. Ennek megmutatkozásaként apró falatokra vághatják az ételüket, és kizárólag konkrét helyen és időben étkeznek. Az sem ritka, hogy specifikus sorrendben fogyasztják el az ételüket, és bizonyos ételekhez nem nyúlnak hozzá.

Az OCD és AN hasonlóságai között szerepel a túlzó törekvés a tökéletességre, az átható szorongás, valamint a merev gondolkodás. Fontos különbség azonban, hogy míg az anorexiások a tüneteiket hasznosnak, pozitívnak és identitásuk részeként tekintik, addig a rögeszmés-kényszeres zavarban szenvedőket frusztrálja a zavar megléte, szenvednek tőle. Az anorexia nervosa esetében sokáig nincs betegségbelátás sem, ami megnehezítheti a gyógyulási folyamatot.

Kábítószer-abúzus és szorongásos zavarok

A drog- és alkoholfüggőségben szenvedők sok esetben egyidejűleg több társzavarban is érintettek lehetnek. Egyes mentális zavarok megléte fokozhatja a szerabúzus kialakulásának kockázatát. Az erőteljes, hosszú ideje fennálló szorongás például hozzájárulhat maladaptív (rosszul alkalmazkodó) megküzdési stratégiákhoz, így például a szerhasználat kialakulásához is, amely – nem szükségszerűen, de sok esetben – függőséggé alakulhat. Vannak, akik a vényköteles szorongásoldó gyógyszerekkel élnek vissza (pl. Xanax), mások azért fordulnak alkoholhoz és/ vagy illegális szerekhez, hogy szorongásos tüneteiket enyhítsék. A kábítószer-abúzus együtt járhat továbbá az ADHD-val, skizofréniával, hangulatzavarokkal, személyiségzavarokkal, poszttraumás stressz-zavarral és evészavarokkal is. 

A mentális zavarok jelentősen megnehezítik egy személy életét. Azonban mára már számos hatékony terápiás irányzat létezik, amelyek segítenek a gyógyulásban, illetve a zavaró tünetek csökkentésében. A dialektikus viselkedésterápia, kognitív viselkedésterápia, sématerápia, családterápia, valamint az elfogadás és elköteleződés terápia mind tudományosan bizonyított, hatékony módszerek.

Ha van kedved, nézz körül tudástárunkban, hogy kiválaszthasd a számodra rokonszenves módszert, és ismerd meg szakembereinket, akik kíséretében nekivághatsz az önismereti útnak!